Serdülőkorban számos hatás befolyásolhatja az egészségmagatartást, mely szokások döntő többsége felnőttkorban is megmarad, így ezen viselkedésformák nemcsak a serdülőkori, de a későbbi egészségi állapotot is meghatározzák. Éppen ezért célul tűztük ki (1) a társadalmi-gazdasági helyzet, a társas támogatás és az egészségmagatartás komplex kapcsolatának vizsgálatát a serdülők mentális egészségével, (2) az egészséggel kapcsolatos ismeretek és az egészségmagatartás közötti kapcsolat vizsgálatát, és (3) egy egészséges életmód elsajátítását célzó középiskolai intervenció kidolgozását, valamint annak hatásosságának értékelését. A vizsgálatok során önkitöltős kérdőíves módszerrel anonim módon gyűjtöttünk adatokat a serdülőkorú diákoktól. Az első vizsgálatnál többváltozós regresszióval végeztük az összefüggés elemzést. A második vizsgálatunk során strukturális egyenletmodellezés segítségével útelemzést végeztünk azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk az egészségmagatartási tényezőkkel és az egészségismeretekkel kapcsolatban álló faktorokat, valamint az ismeretek mediátor szerepét az egészségmagatartási egyenlőtlenségekben. A harmadik vizsgálatunk során egészségnevelő programunk hatását értékeltük általánosított becslő egyenletek segítségével. A vizsgálatok eredményeképpen elmondható, hogy kedvező mentális jóllét társult a magasabb társas támogatottsággal, az egészséges táplálkozással és a rendszeres testmozgással, míg kedvezőtlenebbül alakult az egészségtelen táplálkozás és mozgásszegény életmód esetén, valamint akkor, ha a tanuló lány volt, a szülők alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, és a szubjektív jólét alacsonyabb volt. A magasabb tudásszint kapcsolatot mutatott a mérsékelt-erőteljes fizikai aktivitással és a szülő magasabb iskolai végzettségével, mely utóbbi ugyanakkor kedvező egészségmagatartáshoz is társult. Az intervenciós vizsgálatunknak sikerült kedvező irányba elmozdítani a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteit, valamint néhány terület esetében a magatartását is (egészségtelen táplálkozás, mérsékelt-erőteljes fizikai aktivitás, alkoholfogyasztás). Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a társas támogatás és az egészséges életmód egyaránt fontos védőfaktor a serdülők mentális egészségi problémáival szemben; a megfelelő ismeretek megszerzése elengedhetetlen, de sok esetben önmagában nem elegendő a magatartás megváltoztatásához; a tanórai keretek között történő egészségnevelés hatásos lehet az egészségismeretek átadásában és a magatartás megváltoztatásában. A pozitívabb hatás elérése érdekében a prevenciós beavatkozásoknak szükséges figyelembe venniük az egészségmagatartás determinánsait a kivitelezés során komplex megközelítést alkalmazva.

Many factors can influence the health behaviour during adolescence, and the lifestyle of the adolescents is associated with the health behaviour during adulthood. So their behaviour can determine not just the present, but also the later health status. Due to this reason, we aimed to (1) assess the association among socioeconomic status, social support, health behaviour and adolescents’ mental well-being, (2) investigate the relationship between health-related knowledge and health behaviour, and (3) develop an intervention program to improve high school students’ health behaviour, and evaluate its effectiveness. Data collection was carried out with self-administered, anonymous questionnaires. Multivariate multiple regression was used to analyse the main determinants of mental well-being. The relationship between knowledge and behaviour was investigated with structural equation modelling adjusted for gender, age, and socioeconomic status. Generalized estimating equations were used to evaluate the effectiveness of our health promotion program. The boys’ mental well-being was favourable compared to girls; lower subjective family wealth was associated with poor mental well-being. Good mental well-being was positively related to healthy eating, social support, and physical activity. Unhealthy eating, sedentary lifestyle, and lower social support were associated with poor mental well-being. The higher level of health knowledge was correlated with moderate-vigorous physical activity and parent's higher level of education, and the latter was also associated with favourable health behaviours. Our health promotion program had a positive effect on the students’ health-related knowledge and, in some cases, also on their health behaviour (unhealthy eating, moderate to vigorous physical activity, alcohol consumption). Based on our studies, it can be said that both social support and a healthy lifestyle seem to be protective against mental health problems among adolescents; appropriate knowledge is necessary but not sufficient to improve adolescents’ behaviour; and school health promotion can be effective in knowledge transfer and lifestyle modification. In order to achieve a more positive effect on health behaviour, preventive actions have to focus on the determinants of health behaviour using a complex approach during implementation.