A hypoxiás-ischaemiás encephalopátia vagy postasphyxiás szindróma egy olyan neuropatológiai kórkép, mely hypoxiát és ischaemiát követően alakul ki, és az idegrendszer károsodásával jár. Enyhe és elhúzódó oxigénhiány során a shuntmechanizmusok kompenzáló működése érvényesülni tud, mely megvédi az agy vitális területeit az oxigénhiány okozta károsodástól. Súlyos, akutan jelentkező hypoxiás-ischaemiás károsodásokban ezek kialakulására nem jut elég idő, a metabolikusan aktív régiók (törzsdúcok, thalamus) lesznek elsősorban kitettek a károsodásnak. A hypoxiás károsodás eltérő manifesztációja alakul ki koraszülötteknél és érett újszülöttek esetében. Megfelelő indikációk mellett, az időben végrehajtott mesterséges hypothermia alkalmazásával neuroprotekció érhető el, csökkenthető a károsodás mértéke. Dolgozatomban nagy hangsúlyt fektettem a radiológiai markerek, különösen a HIE estén legszenzitívebb és legsepcifikusabb MR-képalkotás találatainak taglalására. A kórképpel kapcsolatban összegeztem a prognózist meghatározó tényezőket és kitértem a differenciáldiagnosztikai kérdésekre.