Az 1990-es években jelentős változások történtek a magyarországi jogrendszerben. Ezeknek a változásoknak kulcselemei: az alkotmányos elvek megnövekedett szerepe, később az EU-s jogforrások, melyek idővel elérték ugyanazt az érvényességet, mint a nemzeti jogszabályok. A dolgozat egyik célja, hogy összehasonlítsa miként reagáltak ezen intézményi változásokra a közigazgatási, illetve a polgári bíróságok. A vizsgálat során a polgári és a közigazgatási bíróságok határozataiban szereplő indoklásban alkalmazott érvelési stratégiájukat elemeztük a 1999-2013 közé eső időszakot tekintve. A dolgozat másik kitűzött célja, hogy azokat a polgári bírósági határozatokat, ahol alkotmányjogi, EU-s jogi vagy jogon kívüli érveket találtunk, részletesebben bemutassuk koncentrálva azokra a határozatokra, amelyekben tanulságos érvhasználattal találkoztunk. Harmadikként fogalmazhatunk meg egy nem teljesen független célt az előző kettőtől, mégpedig, hogy a magyar polgári bíróságoknak a formalizmushoz, mint ítélkezés-elméleti fogalomhoz, fűződő viszonyát feltárjuk. Ezen célkitűzések elérésében egyrészt két empirikus kutatás, mely a közigazgatási bíráskodást vizsgálja, másrészt egy 240 darab polgári bírósági döntést magába foglaló szintén empirikus elemzés szolgáltatja az alapot. A közigazgatási bírósági határozatok elemzése során alkalmazott módszertannal megegyezően történt a polgári bíróságok határozatainak vizsgálata. Az első célkitűzésünk eredményeképpen megállapíthatjuk, összességében a közigazgatási bíróságok jobban reagáltak az új intézményi kihívásokra, illetve előrehaladottabb állapotban vannak a mérsékelt formalista szemléletet illetően, mint a polgári bíróságok. A második megfogalmazott cél keretében bővebb ismertetésre került 14 darab polgári bírósági határozat. Az ezekből levonható tapasztalatok alapján a következőt mondhatjuk: a bíróságok a nem hagyományos jogi indokokat egy síkban alkalmazzák a hagyományos jogi indokokkal. Tehát nem tulajdonítanak más minőséget ezen érveknek. A jogon kívüli indokok vonatkozásában ez domináns vonása az ismertetett polgári bírósági határozatoknak. A harmadik célkitűzésünk keretében folytatott vizsgálat nem függetlenül az előző kettőtől a következő eredményre vezetett. A rendszerváltás óta a vizsgálat záró időpontjáig eltelt 23 évben, a polgári bíróságok markáns formalista szemléletet követnek. A formalizmuson belül az indoklási formalizmus jellemzőit tekintem a polgári bíróság érvelési stratégiájában jellemzőnek.