A Covid-19 munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak és a Home Office-nak megítélése egyetemi hallgatók és munkavállalók szemszögéből

dc.contributor.advisorFehér, András
dc.contributor.authorPiros, Edina
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-10-20T18:24:48Z
dc.date.available2021-10-20T18:24:48Z
dc.date.created2021
dc.description.abstract2019. decemberében Wuhan-ban egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladásos megbetegedést regisztráltak, melyet 2020. januárjában az új típusú koronavírusként azonosítottak. Minden gazdasági ágazatra hatással volt a vírus. A munkavállalók, álláskeresők és pályakezdők helyzetét és esélyeit jelentősen megnehezítette a Covid-19. Bár gyakrabban hallani az otthoni munkavégzésről, az emberek még nem mondhatók rutinosnak ezen a téren. Azonban a koronavírus néhány nap leforgása alatt, munkavállalók millióit kényszerítette Home Office-ba, gyökeresen megváltoztatva így a munkaerő-toborzási piacot. A kutatási munka megírásával célom egy részletes képet adni arról, hogy mi jellemzi a munkaerőpiacot a vírus hatására, milyen új munkapiaci trendek kialakulása várható a jövőben, és milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a friss diplomás pályakezdőknek, illetve a diploma megszerzése előtt állóknak. Továbbá miképp integrálódik a Home Office a dolgozók életébe, annak mely előnyeit és hátrányait érzékelik a leginkább a tapasztalt munkavállalók. A szekunder kutatás során széleskörű szakirodalmi elemzést végeztem, koncentrálva a nemzetközi forrásokra. Primer kutatás során a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatóit, oktatóit és a Zeneművészeti Kar oktatóit, valamint a Deutsche Telekom Systems Solutions Hungary Kft. munkavállalóit megcélozva végeztem elemzéseket. Kvalitatív eljárásként netnográfiás kutatást készítettem elsőként, majd a GTK hallgatók körében fókuszcsoportos interjút bonyolítottam le. A vizsgálat feltáró jellegű volt. A fókuszcsoportos kutatás megalapozása a netnográfiás kutatás alapján történt. Ezzel párhuzamosan pedig HR szakértői oldalról, szakértői interjút végeztem a témában. Kvantitatív eljárásként kérdőíves felmérést végeztem. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának 302 hallgatóját, munkavállalói oldalról pedig 83 főt tudtam bevonni a nem reprezentatív felmérésembe. Törekedtem végig a hallgatói- és munkavállalói vonal párhuzamba állítására. Összességében megállapítható, hogy a még munkatapasztalattal nem igazán rendelkező hallgatók, tehát a jövőbeni munkavállalók és a már Home Office terén tapasztalt dolgozók, leginkább az irodai- és otthonról történő munkavégzés kombinációját találják a legkedvezőbb és legcélravezetőbb megoldásnak a jövőben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2 kódszámú Új nemzeti Kiválósági Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.hu_HU
dc.description.correctorhbk
dc.description.courseVállalkozásfejlesztéshu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent109hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/323096
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectinternethu_HU
dc.subjectonline vásárlás
dc.subjectonline élelmiszer-vásárlás
dc.subjectFMCG termékek
dc.subjectTechnológia Elfogadás Modell
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományokhu_HU
dc.titleA Covid-19 munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak és a Home Office-nak megítélése egyetemi hallgatók és munkavállalók szemszögébőlhu_HU
dc.title.translatedAssessing the impact of Covid-19 on the labor market and the Home Office from the perspective of university students and employeeshu_HU
Fájlok