Összességében, ahogyan a dolgozatom elején kifejtettem, a szója világszinten egyre nagyobb teret hódít magának, vetésterülete egyre nő, amely köszönhető a vetésforgóban kedvező hatásának, a többnyire mindenhol jól termeszthetőségének és a jövedelmezőségének. A legnagyobb szerepe viszont talán abban rejlik, hogy az ökológiai lábnyoma is kedvező, ha megfelelő technológiát választva termesztjük, azaz a forgatás nélküli talajművelést. Ezzel csökken a munkaműveletek száma, nem bolygatják a talajt így nagyobb benne a talajélet (hasznos lebontó baktériumok, talajlazító giliszták). A kevesebb munkaművelet, kevesebb üzemanyag felhasználást jelent, valamint kevesebb taposási kárt okozunk a talajnak, tehát még pénztárca és talajbarát is. A vetésforgóban hagyott kedvező hatása pedig a gyökérgümői által megkötött légköri nitrogén mennyiségének köszönhető (mint a hüvelyes növények általában, jó hatással vannak a talajra), így a további években a tápanyag utánpótláson lehet esetleg valamennyit spórolni. Mivel Magyarországon nem engedélyezett a génmódosított szója termesztése (véleményem szerint helyesen), így az engedélyezett fajtákból kell megpróbálni kihozni a legtöbbet hazánkban. A génmódosított szójákkal nem is tudnak versenyezni az itthoni fajták, ezért van szükség arra, hogy minél jobban kihasználjuk a GM mentes szója legnagyobb termőképességét. (megtaláljuk az adott helyen legjobban teljesítő és a célnak legjobban megfelelő fajtát). A fajta kiválasztásánál törekedjünk a helyi specialitásoknak leginkább megfelelőre. A szakcikkekben és szakirodalmakban arról írnak, hogy hazánk a szójatermesztés szempontjából az északi határon fekszik, azaz, hogy az igen korai és a korai fajták érnek be biztonsággal. Vélhetően a 2018. és a 2019. évi magasabb tavaszi és nyári hőmérsékletnek köszönhetően a vizsgálatomban ez a tendencia nem mutatható ki, hiszen az egyetlen általam vizsgált középérésű fajta 2019-ben rekorder (5 t/ha) termésű volt, 2018-ban pedig a második helyen (4,7 t/ha) végzett. A helyi adottságok, jelen esetben a perctalajok jelentik a Prügyi Zrt.-ben növénytermesztés számára a legnagyobb kihívást. A termésátlagok és a beltartalmi értékek összehasonlítása alapján a Prügyi területeken az a következtetés vonható le, hogy a Sigalia, Angelica, Bahia fajták azok, amelyek beltartalmi és termésátlag szempontjából is jó eredményeket mutatnak. A végső következtetésem, pedig, hogy megéri a szója növénnyel foglalkozni, megtanulni a termesztéstechnológiáját és a növény igényeit, hiszen hazánkban is jövedelmezően termeszthető növény még a gyengébb minőségű talajokon is.