A szója fehérje- és olajtartalmának vizsgálata a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. fajtakísérleteiben a 2018-2020 éveiben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzabó, András
dc.contributor.authorTóth, Gábor
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2024-01-08T12:57:56Z
dc.date.available2024-01-08T12:57:56Z
dc.date.created2023-10-25
dc.description.abstractÖsszességében, ahogyan a dolgozatom elején kifejtettem, a szója világszinten egyre nagyobb teret hódít magának, vetésterülete egyre nő, amely köszönhető a vetésforgóban kedvező hatásának, a többnyire mindenhol jól termeszthetőségének és a jövedelmezőségének. A legnagyobb szerepe viszont talán abban rejlik, hogy az ökológiai lábnyoma is kedvező, ha megfelelő technológiát választva termesztjük, azaz a forgatás nélküli talajművelést. Ezzel csökken a munkaműveletek száma, nem bolygatják a talajt így nagyobb benne a talajélet (hasznos lebontó baktériumok, talajlazító giliszták). A kevesebb munkaművelet, kevesebb üzemanyag felhasználást jelent, valamint kevesebb taposási kárt okozunk a talajnak, tehát még pénztárca és talajbarát is. A vetésforgóban hagyott kedvező hatása pedig a gyökérgümői által megkötött légköri nitrogén mennyiségének köszönhető (mint a hüvelyes növények általában, jó hatással vannak a talajra), így a további években a tápanyag utánpótláson lehet esetleg valamennyit spórolni. Mivel Magyarországon nem engedélyezett a génmódosított szója termesztése (véleményem szerint helyesen), így az engedélyezett fajtákból kell megpróbálni kihozni a legtöbbet hazánkban. A génmódosított szójákkal nem is tudnak versenyezni az itthoni fajták, ezért van szükség arra, hogy minél jobban kihasználjuk a GM mentes szója legnagyobb termőképességét. (megtaláljuk az adott helyen legjobban teljesítő és a célnak legjobban megfelelő fajtát). A fajta kiválasztásánál törekedjünk a helyi specialitásoknak leginkább megfelelőre. A szakcikkekben és szakirodalmakban arról írnak, hogy hazánk a szójatermesztés szempontjából az északi határon fekszik, azaz, hogy az igen korai és a korai fajták érnek be biztonsággal. Vélhetően a 2018. és a 2019. évi magasabb tavaszi és nyári hőmérsékletnek köszönhetően a vizsgálatomban ez a tendencia nem mutatható ki, hiszen az egyetlen általam vizsgált középérésű fajta 2019-ben rekorder (5 t/ha) termésű volt, 2018-ban pedig a második helyen (4,7 t/ha) végzett. A helyi adottságok, jelen esetben a perctalajok jelentik a Prügyi Zrt.-ben növénytermesztés számára a legnagyobb kihívást. A termésátlagok és a beltartalmi értékek összehasonlítása alapján a Prügyi területeken az a következtetés vonható le, hogy a Sigalia, Angelica, Bahia fajták azok, amelyek beltartalmi és termésátlag szempontjából is jó eredményeket mutatnak. A végső következtetésem, pedig, hogy megéri a szója növénnyel foglalkozni, megtanulni a termesztéstechnológiáját és a növény igényeit, hiszen hazánkban is jövedelmezően termeszthető növény még a gyengébb minőségű talajokon is.
dc.description.correctorKE
dc.description.courseMezőgazdasáig mérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent47
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/364529
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectszója
dc.subjectbeltartalom
dc.subjectfehérjetartalom
dc.subjectolajtartalom
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány
dc.titleA szója fehérje- és olajtartalmának vizsgálata a Prügyi Mezőgazdasági Zrt. fajtakísérleteiben a 2018-2020 éveiben
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)