TALAJSZENNYEZÉSEK MODELLEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE LABORATÓRIUMI TALAJOSZLOP KÍSÉRLETBEN

Abstract

A talajszennyezés napjaink egyik kiemelt környezeti problémája, amely elsősorban az ipari és mezőgazdasági tevékenységek következtében alakul ki. A nehézfémek és a különböző nitrogénformák felhalmozódása jelentős kockázatot hordoz mind a talajok termőképessége, mind a felszín alatti vizek minősége szempontjából. Ezen problémák mérséklésére különböző talajvédelmi megoldások alkalmazhatók, amelyek közül az egyik ígéretes lehetőség a bentonit agyagásvány használata. A bentonit szerkezetéből adódóan nagy kationcsere-kapacitással rendelkezik, így képes megkötni a szennyező anyagokat, ezáltal lassítva azok talajon belüli mozgását. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a bentonit mennyire képes gátolni a nehézfémek és nitrogénformák vertikális eloszlását a talajban. A kísérlet során 1 literes laboratóriumi mérőhengereket alkalmaztam, amelyekbe Pallagi kovárványos barna erdőtalaj került. A hengerek közepére 5 g bentonitot helyeztem el, amely 2–3 mm vastag réteget alkotott. A kontrollcsoport mérőhengerei bentonit nélkül készültek. Összesen 12 hengert állítottam be, három ismétlésben. A szennyező anyagokat oldat formájában juttattam a talaj felszínére, biztosítva az egyenletes eloszlást. Három szennyezőanyagot alkalmaztam: réz-szulfátot (CuSO₄), mangán-szulfátot (MnSO₄) és ammónium-nitrátot (NH₄NO₃), három különböző dózisban. A kísérlet 2025. április 30. és július 1. között zajlott. A hengereket folyamatosan öntöztem desztillált vízzel, amely a csapadékot szimbolizálta. Az öntözési terv a három előző év átlagos csapadékadatai alapján készült. A kísérlet végén külön vizsgáltam a bentonit réteg fölötti és a bentonit réteg alatti talajrétegeket, így összehasonlíthatóvá vált a szennyezők terjedése. A laborvizsgálatok során a pH-t, az elektromos vezetőképességet, valamint az ammónium- (NH₄⁺) és nitrát-ion (NO₃⁻) koncentrációt határoztam meg. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bentonit alkalmazása hozzájárulhat a talajszennyezések mérsékléséhez, különösen a nehézfémek és a nitrogénformák talajon belüli mobilitásának visszaszorításával.