TALAJSZENNYEZÉSEK MODELLEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE LABORATÓRIUMI TALAJOSZLOP KÍSÉRLETBEN

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy , Péter Tamás
dc.contributor.advisorMagyar, Tamás
dc.contributor.authorLamos , Alma Marianna
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-12-11T09:52:37Z
dc.date.available2025-12-11T09:52:37Z
dc.date.created2025
dc.description.abstractA talajszennyezés napjaink egyik kiemelt környezeti problémája, amely elsősorban az ipari és mezőgazdasági tevékenységek következtében alakul ki. A nehézfémek és a különböző nitrogénformák felhalmozódása jelentős kockázatot hordoz mind a talajok termőképessége, mind a felszín alatti vizek minősége szempontjából. Ezen problémák mérséklésére különböző talajvédelmi megoldások alkalmazhatók, amelyek közül az egyik ígéretes lehetőség a bentonit agyagásvány használata. A bentonit szerkezetéből adódóan nagy kationcsere-kapacitással rendelkezik, így képes megkötni a szennyező anyagokat, ezáltal lassítva azok talajon belüli mozgását. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a bentonit mennyire képes gátolni a nehézfémek és nitrogénformák vertikális eloszlását a talajban. A kísérlet során 1 literes laboratóriumi mérőhengereket alkalmaztam, amelyekbe Pallagi kovárványos barna erdőtalaj került. A hengerek közepére 5 g bentonitot helyeztem el, amely 2–3 mm vastag réteget alkotott. A kontrollcsoport mérőhengerei bentonit nélkül készültek. Összesen 12 hengert állítottam be, három ismétlésben. A szennyező anyagokat oldat formájában juttattam a talaj felszínére, biztosítva az egyenletes eloszlást. Három szennyezőanyagot alkalmaztam: réz-szulfátot (CuSO₄), mangán-szulfátot (MnSO₄) és ammónium-nitrátot (NH₄NO₃), három különböző dózisban. A kísérlet 2025. április 30. és július 1. között zajlott. A hengereket folyamatosan öntöztem desztillált vízzel, amely a csapadékot szimbolizálta. Az öntözési terv a három előző év átlagos csapadékadatai alapján készült. A kísérlet végén külön vizsgáltam a bentonit réteg fölötti és a bentonit réteg alatti talajrétegeket, így összehasonlíthatóvá vált a szennyezők terjedése. A laborvizsgálatok során a pH-t, az elektromos vezetőképességet, valamint az ammónium- (NH₄⁺) és nitrát-ion (NO₃⁻) koncentrációt határoztam meg. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bentonit alkalmazása hozzájárulhat a talajszennyezések mérsékléséhez, különösen a nehézfémek és a nitrogénformák talajon belüli mobilitásának visszaszorításával.
dc.description.courseKörnyezetgazdálkodási agrármérnöki
dc.description.degreeMSc/MA
dc.format.extent50
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/399735
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectbentonit
dc.subjecttalajoszlop kísérlet
dc.subjectnitrát
dc.subjectnehézfém
dc.subject.dspaceAgricultural Sciences
dc.titleTALAJSZENNYEZÉSEK MODELLEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE LABORATÓRIUMI TALAJOSZLOP KÍSÉRLETBEN
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Diplomadolgozat
Méret:
1.69 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)