Jelen értekezés a Walter Brueggemann Ószövetség-teológiájában használt hermeneutikai modell alkalmazhatóságát akarja igazolni. A tárgyalás a Jób könyve keletkezéséről vallott kutatói vélemények általános bemutatásával indul, azzal a céllal, hogy szemléltesse: szükséges egy olyan megközelítés, amely posztkritikai „második naivitással” (Ricoeur) tud tekinteni a bibliai szövegekre. Ez egységet követően, a dolgozatban a per-metafora kapcsán felmerülő kérdések megválaszolására kerül sor. A modell kiterjesztésével megállapítást nyer, hogy az Istenről szóló tanúságtétel elfogadása egyenértékű a kanonizációval, amely megtörtént közösségi szinten, és megtörténik az egyén életében. Megfogalmazódik, hogy a teológiát a tanúságtétel nyelve teremti és alakítja. – Az elméleti érvelés alátámasztásául indokolt a hermeneutikai modellben megfogalmazottaknak a kutatásban való érvényesíthetőségét felmutatni. A második főrész ezért olyan exegézis-módszert körvonalaz, amely révén a „tanúnak” a szövegben rögzült mondanivalója retorikáját törekszik a legalaposabban kielemezni.

Present dissertation wants to demonstrate the applicability of Walter Brueggemann’s hermeneutical model which he uses in his book written about the theology of the Old Testament. The discussion begins with the general presentation of the opinions existing in the research concerning the formation of the Book of Job. This happens with the purpose of illustrating the need for an approach which is able to look at the biblical texts with the post-critical so-called „second naivete” (Ricoeur). After this unit, the paper seeks for answers to the questions arising because of the trial metaphor. Through the extension of the model it is stated that the acceptation of the testimony is actually the canonization, which happened at the level of the community and happens in the life of the individual. It is established that theology is formed and shaped by the language of the testimony. – In order to support the theoretical argumentation it is necessary to show the applicability of the hermeneutical model in the research. With this aim, the second part of the dissertation outlines an exegetical method that enables the analysis of the rhetoric of the witness’ message fixed in the text.