Az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága évről évre folyamatosan emelkedik, a világ népességének körülbelül 20%-át érintő betegség, a diagnosztizálására számos in vivo és in vitro teszt áll rendelkezésre. Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a bazofil aktivációs teszt (BAT) alkalmazása, mely során az in vitro szenzibilizáló allergén stimulus hatására, a degranulációt követően a bazofilek felszínén lévő CD63 antigén expozíciót vizsgáljuk áramlási citométer segítségével. Célul tűztük ki az áramlási citometriával végzett BAT teszt értékelésének optimalizálását és az eredmények összevetését a limfocita transzformációs teszt (LTT) eredményeivel valamint a klinikai tünetekkel. Munkánk során a Laboratóriumi Medicina Intézetbe 2021 márciusa és 2021 szeptembere között beérkezett beteg minták adatait elemeztük újra. Az általunk vizsgált időszakban 84 beteg mintája volt vizsgálva BAT teszttel, melynek eredményeit kétféle módon analizáltuk újra. Egyrészt a kaput a gyártó által ajánlott negatív kontroll hisztogram széléhez illesztettük, másrészt a hisztogram mean+2SD értékéhez tettük. A kétféle analízissel kapott eredmények jelentős eltérést mutattak, mean+2SD-vel 14 pozitív esetet sikerült azonosítani, míg a gyártó által javasolt kapuzási módszerrel ezeken felül 21 további pozitív esetet azonosítottunk. Felmerül a bizonytalanság a hisztogram széléhez illesztett kapuzást illetően, hiszen ezen esetek legtöbbje gyenge (5-10% közötti) pozitivitást mutatott és a fals pozitivitás lehetőségét nem lehet egyértelműen kizárni a klinikai tünetek alapján. Javasoljuk, hogy azon pozitív eredmények, melyek 5-10% közöttiek, kerüljenek szürke zónába és az eredmény végső értékelését az allergológus szakorvos végezze el a klinikai tünetek ismeretében.