Az Anti-Müllerian hormon a nemi fejlődés szempontjából igen fontos hormon. Az 1950-es években fedezte fel Professzor Alfred Jost, aki szerint ennek a hormonnak a funkciója egyedi és nem veheti át más hormon. Szerkezetét tekintve egy kb. 140 kDa méretű dimér glikoprotein, amely génje a 19es kromoszómán helyezkedik el. Legnagyobb jelentősége az embrió fejlődésénél mutatkozik meg. Diagnosztikai szempontból az AMH-t főként az ováriumi rezervek, a fertilitás és a menopauza vizsgálatára használják. Csökkenő szintje jelzi a rezerv kimerülését, esetleges infertilitást vagy korai menopauzát előrejelezve. A vizsgálat célja egy új módszer (CLIA) beállítása, az eredményei összehasonlítása a régi módszerrel (ECLIA) A CLIA módszer egy olyan detektálás, ahol egy lumineszcens jelölő molekula segítségével mérjük a kívánt anyag koncentrációját. Az ECLIA módszer esetében elektrokemilumineszcencia segítségével detektálunk. A kapott eredmények alapján kijelenthető, hogy az új módszer is ugyanolyan megbízható, mint az eddig használatos módszer.