Nostoc fajok metabolit-variabilitása és alkalmazásának lehetőségei

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorDr. Riba , Milán
dc.contributor.advisordeptGyógyszerésztudományi Kar
dc.contributor.authorWeinémer, Cecília Judit
dc.contributor.departmentDE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar
dc.contributor.opponentDr. Bak, István
dc.contributor.opponentDr. Garda, Tamás
dc.contributor.opponentdeptGyógyszerésztudományi Kar
dc.contributor.opponentdeptTermészettudományi és Technológiai Kar
dc.date.accessioned2026-04-22T10:42:12Z
dc.date.available2026-04-22T10:42:12Z
dc.date.created2026-02-16
dc.description.abstractA kutatás során a Nostoc fajok bioaktív metabolit variabilitását vizsgáltuk. Izoláltuk a természetből begyűjtött száraz mintákat és létrehoztuk a vizsgálandó „szárazanyag bankot”. Az első módszer célja a Sinapis alba növényre gyakorolt hatás vizsgálata volt. A modellrendszeren keresztül megállapítható egyes fajok növekedésre gyakorolt hatása a növények tömegének vizsgálatán keresztül. Szárazanyag kivonási, magsterilezési és a Sinapis alba növekedésére alkalmas nevelőrendszer készítési módszereket alkalmaztunk. A cianobaktérium kivonatokkal kezelt mustárnövények tömegét mértük egészben, hajtásra és gyökérre bontva. A csíranövények közül 4 mintánál az egész növény tömege több, mint 30%-kal meghaladta a kontroll növény tömegét. 16 mintánál tömeg csökkenést figyeltünk meg, ebből 8 mintánál ez meghaladta a 40%-ot. A második vizsgálati módszernél a keletkezett növények összes fehérjetartalmát vizsgáltuk, a növényekből tömegarányosan fehérjekivonatot készítettünk Schlereth módszerrel, melyeknek koncentrációját fotometriásan, Bradford reagenssel meghatároztuk, ismert koncentrációjú BSA standardhoz viszonyítva. Öt mintánál a fehérjetartalom magasabb volt a kontroll mintákhoz képest. Ezek közül egynél a kontrollhoz képest négyszeres koncentrációt mértünk. Egy esetben a kontrol növények fehérjetartalmának átlagához képest 51% fehérje tartalmat mértünk, ez nagyon csökkent mennyiség. Az átlagtól jelentősen eltérő fehérjetartalmú minták esetében az előző vizsgálatban is kontrolltól eltérő eredményt mutattak. A harmadik vizsgálatnál poliakrilamid gélelektroforézis-sel, Laemmli módszerrel vizsgáltuk a fehérjekivonatok proteáz enzim aktivitását. A savas és lúgos inkubálás után a gélek festése CommassieBlue festékkel történt. Az aktivitás géleket a GelAnalyzer 23.1.1. programmal kiértékeltük. Csökkent proteáz enzim aktivitást láttunk néhány kezelt mintánál. Több kezelésnél a kontrollhoz képest több proteáz enzimet, főként savas proteázokat is tudtunk azonosítani. Ezeknél a növények tömege és összfehérje tartalma eltérőképpen alakult. A megfigyelések arra utalnak, hogy ezek a sejtvonalak valamilyen enzim működést befolyásoló vegyületeket termelhetnek, melyeket a jövőben analitikai módszerekkel kiegészítve szeretnénk tovább vizsgálni.
dc.description.coursegyógyszerésztudományi
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent33. oldal
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/406413
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectFarmakognózia
dc.subject.dspaceBiológiai tudományok
dc.titleNostoc fajok metabolit-variabilitása és alkalmazásának lehetőségei
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Weinémer Cecília Judit diplomamunka CF8DT3 átdolgozva.pdf
Méret:
1.13 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)