Nostoc fajok metabolit-variabilitása és alkalmazásának lehetőségei

Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A kutatás során a Nostoc fajok bioaktív metabolit variabilitását vizsgáltuk. Izoláltuk a természetből begyűjtött száraz mintákat és létrehoztuk a vizsgálandó „szárazanyag bankot”. Az első módszer célja a Sinapis alba növényre gyakorolt hatás vizsgálata volt. A modellrendszeren keresztül megállapítható egyes fajok növekedésre gyakorolt hatása a növények tömegének vizsgálatán keresztül. Szárazanyag kivonási, magsterilezési és a Sinapis alba növekedésére alkalmas nevelőrendszer készítési módszereket alkalmaztunk. A cianobaktérium kivonatokkal kezelt mustárnövények tömegét mértük egészben, hajtásra és gyökérre bontva. A csíranövények közül 4 mintánál az egész növény tömege több, mint 30%-kal meghaladta a kontroll növény tömegét. 16 mintánál tömeg csökkenést figyeltünk meg, ebből 8 mintánál ez meghaladta a 40%-ot. A második vizsgálati módszernél a keletkezett növények összes fehérjetartalmát vizsgáltuk, a növényekből tömegarányosan fehérjekivonatot készítettünk Schlereth módszerrel, melyeknek koncentrációját fotometriásan, Bradford reagenssel meghatároztuk, ismert koncentrációjú BSA standardhoz viszonyítva. Öt mintánál a fehérjetartalom magasabb volt a kontroll mintákhoz képest. Ezek közül egynél a kontrollhoz képest négyszeres koncentrációt mértünk. Egy esetben a kontrol növények fehérjetartalmának átlagához képest 51% fehérje tartalmat mértünk, ez nagyon csökkent mennyiség. Az átlagtól jelentősen eltérő fehérjetartalmú minták esetében az előző vizsgálatban is kontrolltól eltérő eredményt mutattak. A harmadik vizsgálatnál poliakrilamid gélelektroforézis-sel, Laemmli módszerrel vizsgáltuk a fehérjekivonatok proteáz enzim aktivitását. A savas és lúgos inkubálás után a gélek festése CommassieBlue festékkel történt. Az aktivitás géleket a GelAnalyzer 23.1.1. programmal kiértékeltük. Csökkent proteáz enzim aktivitást láttunk néhány kezelt mintánál. Több kezelésnél a kontrollhoz képest több proteáz enzimet, főként savas proteázokat is tudtunk azonosítani. Ezeknél a növények tömege és összfehérje tartalma eltérőképpen alakult. A megfigyelések arra utalnak, hogy ezek a sejtvonalak valamilyen enzim működést befolyásoló vegyületeket termelhetnek, melyeket a jövőben analitikai módszerekkel kiegészítve szeretnénk tovább vizsgálni.

Leírás
Kulcsszavak
Farmakognózia
Forrás