Öntözés hatása a kukorica (Zea mays L.) hibridek minőségére és termésére
Absztrakt
Szakdolgozatomban olyan kísérletet vizsgáltam, amely megmutatja, hogy hogyan hat az évjárat, hogyan hat két különböző termesztéstechnológia és miként hat az öntözés a kukoricahibridekre mindezt 3 különböző hibrid segítségével szemléltetve. Ezek a hibridek pedig a DKC 4351, a P 0023 és végül az SY Batanga volt, amelyet a 2018-as és 2019-es évben vizsgáltak meg. Azokra a kérdésekre keresem a választ ezt a kísérletet elemezve, hogy miként hat a vízellátás a kukorica növénymagasságára, a levélterületére, a kukoricahibridek termésképző elemeire, a terméseredményére és betakarításkori szemnedvességtartalmára valamint a kukorica kémiai összetételére. A levélterület mérésére a LI-COR LAI-2000 Plant Canopy Analyzer műszert használtak. A levélterület (LAI) esetében minden parcellán 4-4 mérést végeztek. A betakarításkor vett szemmintákból meghatározták egyrészt a betakarításkori szemnedvességet, valamint a Pfeuffer Granolyser készülék segítségével megmérték a fontosabb kémiai összetevőket, ami ez esetben a fehérje illetve a keményítő. Ezeknek tudatában a következő javaslatokat tettem: Annak a gazdának, akinek a minél nagyobb termés elérése a cél, a P 0023-as kukoricahibridet javasolnám, mivel a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legnagyobb termése mindegyik alkalommal, de valószínűleg ez a hosszabb tenyészideje miatt van, viszont ha a betakarítással nem tudunk várni, akkor magasabb, lesz a szemnedvességtartalma emiatt pedig magasabbak lesznek a szárítási költségek is. Annak a termelőnek, akinek a legkisebb betakarításkori szemnedvesség fontosabb annak a kísérleti hibridekből az SY Batanga-t ajánlom mivel, ennek volt a legkisebb szemnedvességtartalma ez azért fontos mivel alacsonyabb szemnedvességtartalom esetén csökkenni fognak a szárítási költségek is. Azt javasolnám a termelőknek, hogy döntsék el mi számukra a fontosabb, hogy a termésmennyiség a legfontosabb vagy a termés minősége, ugyanis a kísérletből kiderül, hogy nagyobb termés esetén kedvezőtlenebbek a szem betlartalmi értékei, míg a kisebb termés esetén a szem beltartalmi értékei kedvezőbbek. Annak a termelőnek, aki a fehérjetartalmat tartja szem előtt az SY Batanga-t javasolnám, mivel a vizsgált hibridek közül és a vizsgált körülmények között ennek a hibridnek volt a legmagasabb fehérjetartalma.