Magyarország Európai Unióhoz valamint a schengeni egyezményhez történő csatlakozása határai mentén elsősorban a schengeni határok áthelyeződésével összefüggésben vitathatatlan, hogy vetett fel új keletű problémákat. A magyar- ukrán államhatár külső határrá vált, amelynek voltak hátrányos következményei is, amelyek átmenetileg megterhelték a magyar–magyar kapcsolatok fenntartását. A kishatárforgalom fenntartása és működtetésének rendezése azonban minimumra csökkentette a határokon túl élőkre nehezedő negatív következményeket. Magyarország és Ukrajna vonatkozásában a kishatárforgalmi engedéllyel történő könnyített határátlépés lehetőséget ad arra, hogy 244 magyar és 382 ukrán település lakói a határ mentén folyamatosan kapcsolatot tartsanak egymással. A kishatárforgalmi egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CLIII. törvény általános indokolása külön ki is emeli, hogy „Magyarország esetében a kishatárforgalmi rendelet alkalmazása Ukrajna vonatkozásában különös jelentőséggel bír. A törvény tárgyát képező Egyezmény a kárpátaljai magyarság jelentős része, mintegy 90%-a számára biztosítaná a könnyebb utazás lehetőségét Magyarországra, s a határ menti terület nem magyar nemzetiségű lakossága számára is kézzel fogható kedvezményt jelentene.”
Az Európai Unió Bírósága ítéletével megítélésem szerint az EU kishatárforgalmi rendelet és a kishatárforgalmi egyezmény jogalkotói szándékát erősítette meg. A bevezetésben felvetett kérdéseimre azt gondolom, hogy megszülettek a válaszok is. Az Európai Unión és a schengeni övezeten kívüli harmadik országok állampolgárai számára is biztosítva van a lehetőség, hogy beutazzanak a tagállamok területére. A határ menti lakosok pedig, az Unió szárazföldi határait könnyen, túlzott adminisztratív kötöttségek nélkül átléphetik gyakran, vagy akár rendszeresen. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a kishatárforgalmi engedély jogosultja szabadon mozoghat a határ menti területen három hónapon keresztül, amennyiben tartózkodása megszakítás nélküli és a tartózkodás minden egyes megszakítását követően újabb három hónapos tartózkodási jog illeti meg. A Bíróság kifejtette, hogy a kishatárforgalmi engedély jogosultjának tartózkodását megszakítottnak kell tekinteni abban a pillanatban, amikor az érintett átlépi a határt, hogy a számára kiadott engedélynek megfelelően visszatérjen a lakóhelye szerinti államba, anélkül hogy a napi határátlépések számát figyelembe kellene venni. Tekintettel az Európai Unió Bírósága C-254/11. számú a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfő-kapitányság Záhony Határrendészeti Kirendeltsége kontra Oskar Shomodi ügyben hozott ítéletére a magyar határőrizeti szerv az ukrán állampolgárok kishatárforgalmi engedély alapján történő határátlépése tekintetében a Bíróság általi értelmezés szerint jár el.