NETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBartha , Dániel
dc.date.accessioned2024-07-30T10:55:11Z
dc.date.available2024-07-30T10:55:11Z
dc.date.issued2021-12-01
dc.description.abstractThe aim of the study is to shed light on the similarities and differences between Hungarian and Romanian personal income tax and wage contributions. In both countries they are taxable persons, in other words residents who are domiciled or habitually resident in the country and, if they are resident taxpayers, their domestic and foreign income is taxable, provided they have not been taxed abroad. A common feature in both countries is that the family allowance can be used, which increases depending on the number of dependents, but in Hungary in a much higher proportion than in Romania. The difference between the two countries is that in Romania, only up to a certain income level can be claimed for this type of discount. The Romanian state has defined certain spheres of activity for which they do not have to pay personal income tax on their income from work. Overall, therefore, it can be said that there are similarities and differences between countries, but to get an objective picture of a country's tax system, it is not enough to know only one type of tax. However, it is sufficient to determine parrel can be drawn between two countries.en
dc.description.abstractA tanulmány célja az, hogy rávilágítson az azonosságokra és a különbözőségekre a magyar és román személyi jövedelemadó és munkabért terhelő járulékok között. Egyértelműen megállapítható, hogy mindkét országban azok minősülnek adóalanyoknak, másszóval rezidenseknek, akiknek állandó vagy szokásos tartózkodási helyük belföldön található, valamint, ha belföldi illetőségű adóalanyok, akkor mind a bel mind a külföldről származó jövedelmük adókötelesnek tekintendő, feltéve, hogy azok után külföldön adót nem fizettek. Közös vonás mindkét országban, hogy igénybevehető a családi kedvezmény, ami eltartottak számától függően növekszik, viszont Magyarországon sokkal magasabb arányban, mint Romániában. Eltérés a két ország között, hogy Romániában, csak bizonyos jövedelemszintig érvényesíthető az a típusú kedvezmény. A román állam meghatározott bizonyos tevékenységi köröket, akik számára nem kell személyi jövedelemadót fizetniük a munkából megszerzett jövedelmük után, Magyarországon a következő évtől, azaz 2022-től bevezetik a 25. életévüket be nem töltött munkavállalók személyi jövedelemadó mentességét. Összességében tehát elmondható, hogy vannak hasonlóságok és különbőzőségek az országok között, viszont ahhoz, hogy objektív kép legyen alkotható egy ország adórendszeréről nem elegendő megismerni csupán egyetlen adónemet. Ahhoz viszont elegendő, hogy összehasonlítás útján meghatározható legyen, hogy milyen párhuzam húzható a két ország között.hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGazdálkodástudományi Közlemények, Évf. 9 szám 2 (2021) , 13-19
dc.identifier.eissn2676-864X
dc.identifier.issn2061-2443
dc.identifier.issue2
dc.identifier.jtitleGazdálkodástudományi Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/377665
dc.identifier.volume9
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gazdalkodaskozlemenyek/article/view/12884
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectszemélyi jövedelemadóhu
dc.subjectjárulékokhu
dc.subjectbevételhu
dc.subjectjövedelemhu
dc.subjectpersonal income taxen
dc.subjectcontributionsen
dc.subjectproceedsen
dc.subjectincomeen
dc.titleNETTÓ MUNKABÉR ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBANhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
pdf
Méret:
2.08 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gazdálkodástudományi Közlemények (DE-journals)