A biostimulátorok alkalmazásának terjedése az elmúlt években jelentős mértékben növeke-dett, mely trend nagy valószínűséggel az elkövetkező években, akár évtizedben is megfi-gyelhető lesz. Egyre több gazdálkodó figyelme fordul ezekre a készítményekre, a növekvő inputanyag árak, jogi változások, előírások (Green Deal, Nitrát törvény) új, innovatív megoldások felé ösztönzik őket. A hirtelen megnövekedett biostimulátor felhasználás és a piacon megjelenő nagy számú új biostimuláns készítmény több, még megválaszolatlan kér-dést, vagy a szakértőket és gazdákat megosztó álláspontok kialakulását idézték elő. Egy ilyen módon felmerülő kérdést, a biostimulátorok adjuvánsként történő használatát és annak hatását a gyomirtás hatékonyságára vettük alapul a kísérletünk beállításakor. A vizsgálat kukorica kultúrában történt, mely során különböző hatóanyagú és hatásmechanizmusú gyom-irtó szerek (Milagro+ Peak (220 g/l dikamba, 50 g/l nikoszulfurun+ 750 g/l proszulfuron), Mosoon active (31,5 g/l foramszulfuron-nátrium+ 10g/l tienkarbazon-metil+ 15 g/l ciproszulfamid) Principal Plus (92 g/kg nikoszulfuron + 23g/kg rimszulfuron + 550 g/kg dikamba) kerültek önmagukban, illetve különböző biostimulátorokkal tankkeverékként kijut-tatva. Az alkalmazott biostimulátorok és azok dózisai a következők voltak: Amalgerol 3,0 l/ha, Isabion 2,0 l/ha, Megafol 0,30% töménységgel, RhizoMagic 2,0 l/ha, illetve Quantis 2,0 l/ha A kísérlet célja a különböző gyomirtószerek és biostimulátorok a gyomirtásra történő hatásának vizsgálata volt, a területen megfigyelt három leggyakoribb gyomfajon (közönsé-ges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli), bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium), varjúmák (Hibiscus trionum). A kísérlet a Syngenta Magyarország Kft. és fejlesztőmérnök munkatársuk Dr. Nagy Viktor segítségével zajlott, a helyszínt a taktaharkányi székhelyű Mezőtech Kft. adta. 4 ismétlésben 3 gyomirtószer került kijuttatásra önmagában valamint 5 biostimulá-torral tankkeverékként, valamint ismétlésenként egy-egy parcella kontrollként kihagyásra került. A gyomirtók, valamint a tankkeverékek sorrendje ismétlésenként randomizálva lett. A gyomosodás mértéke parcellánként lett felmérve, számolásos módszert alkalmazva. Két gyomfelvételezésre került sor, az első a kezelést követően két hétre, míg a másodikra a kezelés után négy héttel. Eredményeinkből kiderült, hogy a gyomirtási hatékonyságot az általunk vizsgálat 3 gyomfaj esetén, közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) a bojtorján szerbtövis (Xantium strumarium) és a varjúmáh (Hibiscus trionum) a különböző biostimulátor készítmények elté-rően befolyásolták. A hatékonyság nagyban függöt az adott gyomfajtól, a gyomirtószer ható-anyagától és annak hatásmódjától, továbbá a biostimulátor típusától.