A hátrányos helyzetű célcsoportoknak, elsősorban a romáknak nyújtott uniós támogatások Magyarországon

Abstract

Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a romák helyzetének javítására fordított európai uniós támogatások mennyire voltak eredményesek. Az első fejezetben a romákhoz fűződő demográfiai jellemzőket, az oktatással kapcsolatos sajátosságokat, lakóhelyi szegregálódásuknak okait és foglalkoztatással kapcsolatos jellemzőiket mutatom be. A második részben, az európai uniós és magyarországi felzárkóztatást segítő célkitűzésekről, dokumentumokról, és stratégiákról írtam. Ezeket azért tartottam fontosnak, mert a stratégiák megvalósítása a projektcélok keretein belül történnek. A dolgozatom harmadik részében, az Európai Unió 1999-2013 közötti Magyarországnak nyújtott támogatásai közül emelek ki párat, melyek a hátrányos helyzetű romákat is segítették. Részletesebben a csatlakozás előtti PHARE támogatások közül néhányat, melyekről rövid ismertetést nyújtottam. Majd szemléltetem a csatlakozás utáni PHARE és TÁMOP típusú programokat, kiemelve a hátrányos helyzetű, köztük a romákat támogató néhány programot. A kérdéseimre a választ másodelemzés formájában kerestem. A kutatás eredményeként összegezhetem, hogy a hátrányos helyzetű célcsoportoknak, elsősorban a romáknak nyújtott uniós támogatások nagyban segítenek. Pontosan mérni a cigányság életkörülményeiben bekövetezett változásokat a támogatások hatására ugyan nem lehet, emiatt csak követeztetéseket lehet tenni. Az Európai Unió jelentős támogatásokkal nyújt segítséget a hátrányos helyzetű embereknek – köztük a romáknak.