A dolgozatunkban a késői gyermekvállalást okozó tényezőket, és az ezzel kapcsolatos attitűdöket kíséreltük meg feltárni. Ma Magyarországon a gyermekvállalás halasztása általános jelenségnek számít, ami hatással van a népességszám csökkenésre is. Ugyanis az elhalasztott gyermekvállalásokat az anyák később már nem tudják teljes mértékben kompenzálni. A népességcsökkenésnek pedig számos negatív hatása van, többek között a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát tekintve. Dolgozatunkban feltártuk a népesedéssel kapcsolatos legfontosabb demográfiai jellemzőket és szociológiai elméleteket, illetve felvázoltuk a gyermekvállalással kapcsolatos korábbi kutatások eredményeit. Saját kutatásunk során Hajdú-Bihar megyében élő nőkkel készítettünk interjúkat, akik harmincéves koruk felett vállalták első gyermeküket. Ezen nők gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeit kívántuk feltárni kvalitatív módszer segítségével. Vizsgáltuk a családi háttér; az anyagi háttér; a karrier, a munka; a vallásosság; a közösség normarendszere; a kialakult attitűdök; a szociális szolgáltatások dimenzióinak szerepét a gyermekvállalásra nézve.