Az ovidiusi örökség továbbélése egy 19. századi magyar nyelvű életrajzgyűjteményben
Absztrakt
Szakdolgozatom témája Perecsényi Nagy László Heroineis, az az a’ nevezetes fejér népnek szép… élet-tárjok című kétkötetes életrajzgyűjteménye, amely az aranykori költő, Publius Ovidius Naso Heroides (Hősnők levelei) című episztolagyűjteményének a 19. századi magyar nyelvű imitációja. Ezen kevésbé ismert magyar szerző alkotásának a hazai szakirodalomban ezidáig nem született feldolgozása, így alapvető célkitűzésem ennek a hiányosságnak a pótlása, valamint Perecsényi Nagy László motivációjának a felkutatása volt. A szerző a magyar irodalom kevésbé ismert alakjai közé tartozik, így elsősorban életének legfontosabb mozzanatait kívántam ismertetni. Az elméleti nyitófejezetben azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy mit nevezünk imitációnak, valamint hogy hogyan alakult ki a gyakorlata, és az évek során milyen változásokon ment keresztül. A kategorizáló fejezetben Perecsényi Nagy László leírása alapján a Heroineis… összes nőalakjának életútját kifejtettem, végül pedig a szerző forráshasználatát vizsgáltam, illetve összehasonlítottam a művet az ihletet adó Hősnők leveleivel.