A szakdolgozat témaválasztását egy olyan kérdés indokolja, mely a pedagógusok, gyógypedagógusok körében nem elsődleges cél vagy feladat, mégis meghatározó a munkánk során. A pedagógus pályát az oktatási nevelési munka határozza meg, gyógypedagógusokét ezeken túl a sérült gyermek fejlesztése azonban segítő szakma is egyben. A gyógypedagógusoknak nem csak a gyermekekkel kell dolgozniuk, hanem azok családjával, más pedagógusokkal, szakemberekkel, intézményekkel is együtt kell működniük annak érdekében, hogy a gyermek teljes körű támogatást kapjon. Távlati célunk összefoglalni azokat a gondolatokat, hogy a gyógypedagógus és szülő együttműködésében melyek azok a területek, melyben olyan hatékony segítséget nyújthat a pedagógus, amivel a speciális óvodába járó gyermek és családja élethelyzetén könnyíthet. A vizsgálat során a kérdéseinket úgy állítottuk össze, hogy a pedagógus-szülő, majd a pedagógus-szülő-intézményvezető kapcsolatrendszerét több szempont mentén vizsgáltuk. A kérdések kitértek a napi találkozásokra, a hiányzások jelzéseire, programokra, vizsgáltam kommunikáció módjait, de a szakdolgozat legsarkalatosabb, és leginkább bizonyításra váró pontja annak vizsgálata, hogy a szülő miben és hogyan kér segítséget vagy tanácsot az óvodapedagógustól, gyógypedagógustól. Melyek azok a területei a gyermeknevelésnek, melyben egy sérült gyermeket nevelő szülőnek gondot jelentenek, és melyek azok, amelyek egy hagyományos óvodába járó gyermek szüleinek jelentenek gondot. Továbbá, hogy egy-egy probléma esetében kikérik-e az óvodapedagógus, gyógypedagógus vagy az intézmény vezetőjének tanácsát. Az interjúk elemzése során megismerhettük mindkét óvodatípusba járó gyermekek szüleinek óvodához fűződő kapcsolatrendszerét, kitérve a pedagógus-szülő együttműködésének vizsgálatára, majd az intézményvezető szerepére is.