Szakdolgozatom témájául a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karának nappali és levelező tagozatos hallgatók között észlelt igazságosságának vizsgálatát választottam. Ennek oka, hogy környezetemben többször is hallottam, hogy az emberek nem tartották igazságosnak a munkájuk értékelését, panaszaikra adott magyarázatokat, a velük való bánásmódot, valamint azt, hogy nem vették emberszámba. Innen származik az ötlet, hogy a Debreceni Egyetem, mint szervezet igazságosságát vizsgáljam, mert érdekel az, hogy évfolyamtársaim, valamint az egyetem jelenlegi hallgatói hogyan észlelik, mennyire tartják igazságosnak azt a helyet, ahol tanulnak. A szervezetekről kialakított igazságossági ítélet hozzájárulhat a tagok szervezet iránti elkötelezettségéhez, munkahelyi elégedettségéhez és teljesítményhez is. Mint észlelés, az igazságosság észlelése is szubjektív dolog, másokhoz való viszonyítás alapján jön létre: a munkába fektetett erőfeszítések és az ezért kapott jutalmak arányát vetjük össze egy másik személlyel. Amennyiben eltérés merül fel az összevetett arányok között, úgy az emberek méltánytalanságot éreznek, amely feszültséget kelt bennük. Ennek megszüntetésére különböző intézkedéseket tehetnek. A szervezeti igazságosságnak a szakirodalomban két jól elhatárolt területe van: a disztributív igazságosság, amely a juttatások elosztásának igazságosságára vonatkozik, valamint a procedurális igazságosság, amely a juttatások elosztására használt eljárások észlelt igazságosságát vizsgálja. A harmadik tényező esetében nem alakult ki általánosan elfogadott vélemény arról, hogy külön kategóriaként, vagy a procedurális igazságosság részeként kellene kezelni. Ez az ún. interakciós vagy személyközi igazságosság, mely a vezetői bánásmódra vonatkozik. Az igazságosság észlelését jelentős mértékben befolyásolja a szervezet illetve a nemzet kultúrája is, hogy mi jellemző az adott kultúrára, mely szituációkat fogad el igazságosnak és melyeket nem. Egy másik fontos befolyásoló tényező a vezető és a beosztott közötti bizalom, amelynek magas mértéke pozitív irányba terelheti az igazság észlelését. A teljesítményértékelés igazságosságának észlelése fontos szerepet játszik a szervezet igazságosságáról kialakított képben, ezért érdemes figyelmet fordítani erre a területre is. Vizsgálatom céljaként a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karával kapcsolatban észlelt igazságosságot jelöltem meg, mert kíváncsi voltam, hogy milyennek látják társaim az egyetemet ezzel kapcsolatban valamint arra, hogy van-e eltérés a levelező tagozatos és a nappali tagozatos hallgatók észlelése között. A felméréshez Colquitt által kidolgozott kérdőívet használtam fel, amellyel mind a nappali, mind a levelező tagozatos hallgatókat megkerestem. Így mintámban államilag finanszírozott és költségtérítéses diákok is képviselve vannak. Az eredményekből azt a következtetést vontam le, hogy amint azt vártam, a procedúrák igazságosságának észlelésével vannak legkevésbé megelégedve a diákok, amit a közepes értéknél is kisebb értékelés jelez mindkét célcsoport esetében. Kedvezőbb értékelést kapott a disztributív igazságosság, bár ebben az esetben is van még fejlesztésre szoruló terület. A személyközi igazságossággal a legelégedettebbek a hallgatók, azonban eltérés mutatkozik a két képzés között: a levelező tagozatos hallgatók rosszabbnak ítélték a helyzetet a kellő méltósággal történő bánásmódot illetően. Az információs igazságosság esetében hasonló eredmények jöttek ki, mint a disztributív igazságosság átlagos értékelésénél. Az egyetem információs igazságossága is fejleszthető, ha az értékelők a részletekről való tájékoztatásra nagyobb figyelmet fordítanak, illetve az értékeléshez adott magyarázatok elfogadhatóbbak, világosabbak lennének. Kutatásom során nem tértem ki az értékelések mögötti okokra, amelyek interjúk készítésével közelebb vittek volna a problémák meghatározásához. Az igazságosság észlelésében való közreműködésének meghatározása céljából érdemes lenne az értékelő és a hallgatók közötti bizalom és az egyetem kultúrájának vizsgálata is. Dolgozatom inspirációt adhat további felmérésekhez, illetve reményeim szerint alapjául szolgálhat későbbi diplomamunkámhoz is.