Az elhízás és az abból eredő egészségügyi veszélyek, amelyek közé tartozik a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, világméretű egészségügyi problémákat okoznak. A diéta ellenőrzése és a testmozgás alapelemei a túlsúly kezelésének. Az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek csökkenthetik a cukorbetegség kockázatát csakúgy, mint azok szövődményeit. Az alacsony glikémiás indexű diéta alternatívájaként egyre több kutatás folyik, amelyeknek az a célja, hogy a lassítsák a szénhidrátok felszívódásának mértékét a szénhidrátok lebontásáért felelős emésztőenzimek gátlásán keresztül. A legintenzívebben kutatott hatóanyagok az α-amiláz- és α-glükozidázgátlók közé tartoznak. A növényvilágban számos jól jellemzett és klinikailag is vizgált α-amiláz- és α-glükozidázgátló ismert. Dolgozatomban tizenhárom növényi extraktum α-amiláz-gátló hatásával kapcsolatos munkámat foglalom össze. Az enzimgátlás mérését CNP-G7 szubsztrát segítségével HPLC-vel végeztem. Ezzel az új szubsztráttal a korábbi módszereknél jobban tudjuk modellezni a természetes viszonyokat, mert mérete miatt ki tudja tölteni az α-amiláz szubsztrát kötőhelyét. A módszer hátránya ugyanakkor, hogy mivel ezt a mérési technikát kutatásra fejlesztették ki, a rutin laboratóriumi munkában alkalmazhatósága korlátozott, mert időigényes és speciális berendezés szükséges hozzá. A jelentősebb gátlással rendelkező nővényeknél meghatároztuk az IC50 értéket. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált növények közül hat kiemelkedően jó α-amiláz-gátlóhatással rendelkezik. Ezek IC50 értéke 0,9-35,16 μg/ml közötti, ami nagyon kis koncentrációnak mondható. Jelen munka rámutat ezen növények α-amiláz-gátló tulajdonságára és lehetséges jövőbeli felhasználásukra. Az aktív növényi kivonatokat terápiás célra és funkcionális élelmiszerek gyártásánál is fel lehet használni, különösen olyan esetkben, amikor a kiindulási nyersanyag ártalmatlansága már bizonyított a tradicionális alkalmazás során.