Az idegrendszeri éretlenség gyakoriságának vizsgálata viselkedés- és magatartászavaros gyermekek körében
Absztrakt
A diplomamunkám a pedagógiai, a pszichológiai és az orvostudományok egyes részterületein megfigyelt, és az állapot- és mozgásvizsgálattal igazolható idegrendszer-érettségbeli deficitek 5-12 éves kori kimutatása témakörében végez vizsgálatokat, megfigyeléseket, illetve von párhuzamokat a viselkedés- és a magatartászavar között.
A kutatás azért időszerű, mert a viselkedés- és magatartászavar okainak feltárása és kezelésének lehetőségei jelentős ifjúságpolitikai, oktatáspolitikai, esélyegyenlőségi, szociológiai, valamint foglalkoztatáspolitikai területeket is érint és befolyásol.
A kutatás célja egy szenzo-motoros komplex szemlélet elhelyezése a primer és a secunder rehabilitációban.
A gyermeket mindig teljes testi, lelki egészében vizsgáljuk, mivel egy idegrendszerileg éretlen gyermeknek lehetnek pszichés-kognitív; motoros és szociális problémái.
„Az ember érettsége olyan fogalom, amely a személyes növekedés mellett a szocializációs folyamatot is magába foglalja. Azt mondhatjuk, hogy az egészséges, azaz az érett felnőtt a személyes spontaneitásának túlzott feladása nélkül, tud azonosulni a társadalommal; vagy megfordítva, a felnőtt úgy tudja kielégíteni személyes szükségleteit, hogy nem válik antiszociálissá és mindamellett bizonyos felelősséget vállal a társadalom fenntartásáért vagy megváltozásáért” (Winicott, 2004.)
Ez a fogalom a fejlesztés szemszögéből elengedhetetlen, mert a gyermek érettségi szintjének megfelelően választunk terápiát, hiszen Ayres szerint a szenzomotoros és a pszichés szociális kognitív fejlődésnek meghatározott menete van, az egyes szintek érése meghatározza a következő szakaszok harmonikus alakulását. Az alsó struktúrák tökéletes működésre épülhetnek a bonyolultabb idegrendszeri integrációs kapcsolatot igénylő, főképp az adekvát viselkedéssel és egyéb képességekkel és készségekkel. (Ayres 1972)
Minden viselkedéses megnyilvánulás, így a jól koordinált mozgások kivitelezése, a figyelem, az önfegyelem, továbbá a kognitív és intellektuális funkciók is az idegrendszer különböző struktúráiban lezajló folyamatokat reprezentálják. Bármely eltérő működésnek oka lehet tehát a kéreg alatti struktúrák szabályozási éretlensége és a szenzoros integrációs működés hiányossága.
Vizsgálataimat a Buborék Családi Napközi Hálózat és Buborék Fejlesztő Stúdióban és a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet gyermek- és ifjúságpszichiátria osztályán – az állapot- és mozgásvizsgálat nevű teszttel végeztem el.
Munkám során azt kutattam, hogy milyen arányban fordul elő a viselkedés- és magatartászavarral küzdő gyermekek körében idegrendszeri éretlenség.
A normáltól eltérő taktilis inger és/vagy proprioceptív érzékelés és/vagy térbeli tájékozódás és/vagy testvázlat a gyermekeket abnormális viselkedésre kényszeríti, ezért a használt vizsgálati metódusban eltéréseket fogunk látni ezen részterületeknél.
Kérdés volt számomra, hogy a különböző percepciós csatornák milyen mértékben károsodnak ebben a populációban. Kiemelten figyeltem a dysmetriát és az egyensúlyzavart. Megfigyeléseim egy részletes anamnesztikus feldolgozást is tartalmaznak, kigyűjtöttem a leggyakoribb társtüneteket- izomtónus eloszlási zavar, beszédzavar, preamaturitas, praa és perinatalis fertőzések, légúti allergia és étel intolerancia valamelyik formája- és ezeket összevetettem a különböző részterületekkel,- idegrendszer érettsége, mozgásvizsgálata, testvázlat és térbeli tájékozódás, taktilis terület és a ritmus vizsgálata- és szignifikáns és tendenciaszerű adatokat mutatok be.
Kutatásom célja és tárgya a kapott értékek alapján az ok-okozati összefüggések feltárása mellett az eredmények tervszerű elemzése, értelmezése, értékelése, rendszerezése, és egy komplex rehabilitációs szakember szemléletű diagnosztika bemutatása.
Eredményeim azt mutatták, hogy a viselkedés- és magatartászavaros gyermekek körében az idegrendszeri éretlenség jelen van, a mért 74 gyerek közül csupán egy gyermeknek volt optimális szinten az érettsége, a többinek határérték alatti volt, tehát fejlesztésre szoruló. Az öt vizsgált részterületet egyenként átlag teljesítmény-százalékban kiértékeltem, melyeknek értékeit 44% és 61% között láthatjuk. Az általam vizsgált populáció anamnesztikus adatainak feldolgozásakor magas előfordulási arányt láttam az étel és légúti allergia, prae és perinatális fertőzés, koraszülés, izomtónus eloszlási és beszédzavar tekintetében. Egyeseknek a jelenléte bizonyos részterülettel szignifikáns vagy tendenciális összefüggést mutat és növeli a progresszió mértékét is. Dolgozatomban a viselkedés és magatartás zavaros gyermekek idegrendszeri éretlensége körében azt is kimutattam, hogy a lányok az első részterületen –teljesítmény százalék alapján - tendenciajellegű éretlenséget mutatnak fiú társaikkal szemben (lányok 54,52%; fiúk 63,03%).
Megfigyeléseim alapján az is szembetűnő a mért populáción, hogy a gyermekek az egyensúly tekintetében a normálhoz képest magasan kiugró hiányosságot mutatnak.