Az iskolák nem vákuumban léteznek, jócskán áthatja azokat a kultúra, melyben működnek. Összehasonlító vizsgálat keretében szeretnék rávilágítani, hogy mutatkoznak-e különbségek abban, hogyan észlelik a finn és a magyar diákok a tanulási környezetet, hogyan vélekednek képességeik fejleszthetőségéről, és mennyire mutatkoznak kitartónak. Kutatásom tehát arra irányul, hogy a pozitív pszichológiai elvek mutatnak-e különbséget a Finnországban és a Magyarországon tanuló diákpopuláció körében. Munkám a pozitív pszichológia területébe ágyazódik, amely a fejlődés, a gyarapodás, a pozitív élmények és értékek mentén vizsgálódik, s helyez előtérbe olyan fogalmakat, mint a kitartás, a beállítódás, vagy a kreatív klíma. E témakörök a pozitív pszichológia úttörője által kijelölt irányvonalak, az egyéni erősségek, és az intézményi környezet meghatározó szerepének dimenziójába illeszkednek