Szakdolgozatomat az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről írtam. A bevezető fejezetet követően egy elméleti jellegű rész foglalkozik az alkotmánybíráskodás különböző fogalmaival, módszereivel. Negyedik fejezetben dolgoztam fel a magyar Alkotmánybíróság kialakulásának előzményeit, történetét, a magyar modell jellemzőit. Munkám tartalmi gerince az ezt következő két részben található, az ötödik fejezetben részletesen bemutatásra kerül az Alkotmánybíróság szervezete, illetőleg szervei, úgymint Alkotmánybíróság teljes ülése, háromtagú tanácsait, elnöke (helyettes elnöke), tagjai (az alkotmánybírák), állandó bizottságai, főtitkára és az Alkotmánybíróság Hivatala. Itt kiemelt alfejezetként kezeltem az alkotmánybírákra vonatkozó szabályokat, mivel véleményem szerint az ún. humán erőforrás, azaz az emberi tényező határozza meg egy szervezet minőségét, tartalmát, értékét, külső megítélését és elfogadottságát. Hatodik fejezetben részletesen bemutatom az Alkotmánybíróság működését, eljárását, alkotmányértelmező tevékenysége folyamatát, lehetőségeit. Ezen belül külön alfejezetben fejtettem ki az Alkotmánybíróság döntési lehetőségeit és azok részletszabályait. Az összegzést tartalmazó zárófejezetet megelőző nagyobb rész nemzetközi kitekintést tartalmaz az alkotmánybíráskodás szervezeti modelljeire vonatkozóan. Háromféle modell különíthető el: a decentralizált (amerikai), a centralizált, valamint a vegyes (hibrid) modell. Minden modell jellegzetességeit és azon belül néhány ország alkotmánybíróságának különös jellemzőit is bemutatom.