A városi szálló és ülepedő por kiemelten fontos légszennyező faktor, melynek gyűjtése és reprezentatív tudományos vizsgálata elsősorban egészségügyi és környezetvédelmi szempontból jelentős. Átfogó kémiai és morfológiai elemzésük érdekes eredményekkel szolgálhat többek között környezetkutatással foglalkozó intézetek számára. A Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű (DKCE) nagy mennyiségben bocsátotta rendelkezésünkre a kutatásainkhoz szükséges pormintákat. Az Erőműben több lépésben történik a turbinába jutó levegő pormentesítése, amely lehetővé teszi a porok különböző és sokoldalú analízisét. Az egymás mögött elhelyezett nemez anyagú durva és üvegszálas finomszűrők frakcionált mintavételt biztosítanak. A durvaszűrőkön 2000 µm és 10 µm között, míg a finomszűrőkön 10 µm és 1 µm közötti tartományban kötődnek meg a porok. A légszűrő rendszeren átjutó ultrafinom frakció a turbinatér off-line mosásával gyűjthető. Ez a frakció tartalmazza az egészségre leginkább káros szemcséket, melyek a tüdőbe jutva képesek megkötődni az alveolusokban. Ezek alapján a DKCE szűrőrendszerét az emberi légzés modellrendszerének tekinthetjük, eredményeink tehát reprezentálják a városlakók szervezetébe bekerülő por kémiai és fizikai összetételét hosszabb időszakra (9-10 hónap) integrálva. A városközpontban, vasúti állomás közelében és nagyforgalmú közúti felüljáró mellett gyűjtött porminta minden olyan szennyezőanyagot tartalmaz, amely egy tipikus nagyváros lakosait és környezetét terhelheti. A durvaszűrőkről nyert porok szemcseméret-eloszlásából megállapítottam, hogy közel 90%-a a 63 µm alatti frakcióba tartozik. Nagy érzékenységű analitikai módszerek alkalmazásával megvizsgáltam a porok kémiai összetételét, kiválasztottam és alkalmaztam az ehhez szükséges mintavételi és mintaelőkészítési eljárásokat. Tanulmányoztam továbbá a por vízzel extrahálható vegyületeinek anion és kation összetételét. Az 1 gramm tömegű porminta alig 9%-a bizonyult vízoldhatónak, a kioldott vegyületek többsége klorid, nitrát és szulfát alakban oldódó szervetlen fémsó. A porrészecskék morfológiáját elektronmikroszkóppal készült felvételek alapján értékeltem, és megállapítottam, hogy a turbinatérbe kerülő szemcsék átlagos mérete nanométer tartományba esik (100 nm). A szervetlen alkotók mellett a porok nagyszámú pollen- és koromszemcsét, valamint számos szferulát tartalmaznak. Elemeztem a porfrakciókról készült termogravimetriás méréseket, tömegspektrometriás elemzések alapján azonosítottam a bomlástermékeket, így értékelni tudtam a szűrőkön összegyűlt porminta termikus stabilitását. A porok átlagos tömegvesztesége 25-1000ºC között levegő atmoszférában 37,5 tömeg%. A kémiai összetételre kapott eredményeket lehetőségem nyílt összehasonlítani az elmúlt öt évben a Debreceni Egyetem Műszeres és Környezetanalitikai Részlege által mért adatokkal és megállapítottam, hogy a porok összetétele hosszú távon állandónak mondható. Méréseimet az ATOMKI által a közelmúltban vizsgált, a város másik pontjáról gyűjtött porok analíziséből származó eredményei is alátámasztják.