Politikai szocializációs folyamatok jellemzése a rendszerváltozás után

Abstract

Kutatási témám egy másodelemzés, amely arra keresi a választ, hogy a politikai szocializációt melyik színtér befolyásolja leginkább, valamint hogy a fiatal értelmiség körében milyen a demokráciához és más értékekhez való viszony. Kutatási kérdéseim: Melyik a legbefolyásolóbb szintér a politikai szocializáció során? A család hogyan befolyásolja a politikai identitást? Mi az a re szocializáció? Ehhez egy 8 főből álló fókuszcsoportos interjút dolgoztam fel a másodelemzésemben. Egy 4 nő és 4 férfi alanyból álló mintával dolgoztam. Alanyaim a húszas éveiben járó fiatal egyetemisták voltak. Szakirodalmi háttér alapján megdől a hipotézisem miszerint a család a legbefolyásosabb szintér a politikai szocializáció során. Ez alapján a színterek befolyásoló hatása korosztályonként eltérő például serdülő korban a kortárscsoport a meghatározó szintér. Emellett a rendszerváltás utáni időszakra a családi hatás gyengülése a jellemző, ami alapján az is megállapítható, hogy minél inkább távolodunk, a rendszerváltás időpontjától a család szerepe annál inkább megváltozik, gyengül. Az elemzésem során a felhasznált szakirodalmak által képviselt állítás bizonyosodott be. Igaz az alanyok a családi színteret meghatározónak tartják, de úgy gondolják a média és a kortárscsoport erőteljesebb hatást tud gyakorolni az egyénre.