Depending on the macro-level management of tourism, whether a top-down or a bottom-up or integrated tourism development method is applied, the assessment of the organizational and consumer market is an integral part of the status quo analysis. Coordination the stakeholders of the organizational market could be the task of a TDM, however, the linear extent and network of settlements, the specific location, and the unfavourable demographic characteristics raise a number of problems. The study summarizes the results of a research to make foundation for a tourism development concept, outlining the similarities and differences between the two stakeholder groups regarding the tourism needs of the given area. It also covers the preferred types of tourism and the services that make up each tourism product (absolute value, ranking and the ratio to the average). The Lower-Ipoly region can occupy a special position in the tourism market in some aspects (water, bicycle and ecotourism) by combining special product and destination development, as well as experience management and perhaps visitor management elements. Although the limited resources of the organizational market confine the realization of consumer ideas, the success of development is influenced by the demarcation of boundaries, which is a qualitative rather than a quantitative issue and is related to segmentation and differentiated supply. The organizational functions of the destination management are performed by the leading organization of the project currently being implemented. Thus, due to the overlapping maintenance periods, if the projects are sufficiently coordinated, continuous tourism coordination will take place even in the absence of a TDM organization. The results of the consumer market research show that solving the problems arising from limited natural resources requires a significant change in market behaviour not only for tourism service providers, but also for tourists.

A turizmus makroszintű irányításától függően, akár top down, vagy akár bottom up, vagy integrált turizmusfejlesztési módszert követnek, a stratégiakészítést megalapozó helyzetelemzés szerves része a turizmus szervezeti és fogyasztói piacának felmérése. A turizmus szervezeti piaca érintettjeinek koordinálása egy desztinációmenedzsment szervezet feladata lehetne, azonban a vonalas kiterjedés és településhálózat, a sajátos elhelyezkedés, a kedvezőtlen demográfia számos problémát vet fel. Egy fejlesztési koncepció elkészítéséhez végzett vizsgálat eredményeit összegzi a tanulmány, beazonosítva a két érintetti csoport véleményének azonosságait és különbözőségeit a vizsgált térség turisztikai igényeit illetően. Ez kiterjed a preferált turizmusfajtákra, az egyes turisztikai terméket alkotó szolgáltatásokra vonatkozóan (abszolút érték, rangsor, átlaghoz való viszony). Az Alsó-Ipoly mente egyes aspektusok (vízi és vízparti, kerékpáros és ökoturizmus) tekintetében különleges pozíciót foglalhat el speciális termék- és desztinációfejlesztés, illetve élménymenedzsment, esetleg látogatómenedzsment elemek kombinálásával. Bár a szervezeti piac erőforrásainak korlátozottsága határt szab a fogyasztói elképzelések megvalósításának, azonban a fejlesztés sikerességét a határok kijelölése befolyásolja, ami inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés, és a szegmentálással és a differenciált kínálattal függ össze. A desztinációmenedzsment szervezeti funkciókat pedig az aktuálisan megvalósításra kerülő projekt vezető szervezete látja el. Így a fenntartási időszakok átfedése miatt, amennyiben a projektek kellően összehangoltak, TDM szervezet hiányában is folyamatos turisztikai koordináció valósul meg. A fogyasztói piacra irányuló kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a korlátozott természeti erőforrásokból származó problémák megoldása nem csupán a turisztikai szolgáltatók és fenntartók oldaláról, de a turisták tekintetében is jelentős piaci magatartás-változtatást igényel.