Dolgozat összefoglalása: Olyan kérdésekre keresem a választ, mint mit takar a tisztességtelen szerződési kikötés. Milyen eszköz van a fogyasztók kezében a sérelmes kikötések ellen? Hogyan élhetnek vele? A hatékony jogvédelemmel élve milyen jogkövetkezmények várnak az ászf jövőbeni érvényesülésére illetve azt az alkalmazó félre. A dolgozat első felében az általános szerződési feltételek fogalmának meghatározása és a szabályozás kialakulásának fejlődéstörténete olvasható. Kitérve a 93/13/EGK tanácsi irányelv rendelkezésire illetve a magyar jogba való beültetésére. Az ászf főbb szabályainak ismertetésével is megpróbálkozom, érintve: a szerződés részévé válást, a bizonyítási terhet, összeütközés és értelmezési problémákat. A tisztességtelen szerződési feltételeket példálózóan tartalmazza a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet, amelyet a 4. fejezetben találhatunk. Az 5. fejezet szól a megtámadás lehetőségéről, mint jogvédelmi eszközről, közérdekű kereset lehetőségeit kifejtve. Összevetésre került az indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosító feltételek és a versenyjogban ismert gazdasági erőfölény szabályozása. Végül pedig a biztosítási szerződést emeltem ki, mivel ez az a szerződés, amiben leginkább alkalmazzák az ászf-eket.