Esettanulmányunk elkészítésével arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a városi diverzitás, az interkulturális együttélés, a technológiai újítások, az értékrendi és ideológiai megosztottság kihívások elé állítják a szociális munka szakembereit, miközben a saját hivatásukban is számos komplikáció van jelen (Budai, 2015). A témánk olyan kérdések köré épül, mint például; a szociális munka klasszikus eszköztára tudja-e kezelni a változó környezetben jelentkező, nagyvárosi diverzitásból adódó szakmai feladatokat? A segítő hivatásban dolgozó egyének tudása igazodik-e a szükségletek mindig megújuló rendszeréhez? A nagyvárosi diverzitás növekedésével erősödő társadalmi kirekesztődés fogalmi keretén belül a xenofóbiával foglalkoztunk és igyekeztük feltárni azt a kérdést is, hogy napjainkban kit is tartunk „idegennek”. Válaszokat kerestünk arra, hogy a társadalom tagjai közötti törésvonalak minek a hatására lehetnek egyre erősebbek (Bíró, Szászi, & Varga, 2022).
A dolgozatunkban bemutatunk egy olyan nemzetközi kurzust, amely sajátos pedagógiai módszerre épül. A módszer neve: CSL modell, azaz közösségi szolgáltatás tanulása. A CSL modell 3 pillére bontható: polgári szerepvállalás, kooperatív és kölcsönös tanulás, reflexív ismeretszerzés (Claes et al. 2021). A nemzetközi kurzus célja a pillérekhez tartozó készségek elsajátítása. Ennek érdekében több tanulási formát is tár a résztvevők elé: online tanuló csoportok létrehozásával a hallgatók megismerhetik az interkulturális térben folytatott tanulás előnyeit, részt vehetnek egy pilot projekt megtervezésében és megszervezésében, mentorok segítségével fejlesztik személyes és szakmai készségeiket az elméleti és gyakorlati kurzusok során. A tanulási folyamatot követő kutatás keretében pedig lehetőség nyílt annak vizsgálatára, hogy a közösségi szolgáltatás tanulásával (CSL) a leendő szociális munkások kompetenciája mennyire hatékonyan fejleszthető (Fabulya, Nagy, & Tiszolczi, 2017). A fejlesztési folyamat követő vizsgálata során több kutatási módszert is alkalmaztunk: dokumentációk elemzése, szakértői visszajelzések figyelembe vétele, félig strukturált interjúk készítése, részvételi akciókutatás és megfigyelés. A módszerek között kiemelt szerepet tulajdonítottunk a részvevők önreflektálásának. A kutatás eredményeit egy javaslatcsomagban összegeztük, hogy a módszer későbbi alkalmazása során további segítséget nyújtsunk a nemzetközi kurzust szervezők és résztvevők számára.