A szakszervezeti jogok szabályozása, és gyakorlati kérdései a magyar jogban

2014-01-25T08:28:44Z

július 1-én lépett hatályba a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. Az új munkajogi kódex tervezete vegyes fogadtatásban részesült. A munkáltatói szövetségek örömmel fogadták, ugyanakkor nem nyerte el a munkavállalói érdek-képviseletek tetszését. Különféle jelzőkkel illették, például „cselédtörvény”, „keresztényietlen”. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy az írott sajtóból, vagy a televízióból érkező, sokszor elferdített információk alapozzák meg véleményünket. Ezért választottam dolgozatom témájául a szakszervezeti jogok szabályozását, és azok gyakorlati kérdéseit. A Munka Törvénykönyv tervezettel kapcsolatos viták ezen a területen voltak talán a leghangosabbak. Mindez kíváncsivá tett, hogy igazuk van-e a tiltakozó szakszervezeteknek, szakszervezeti szövetségeknek, vagy eltúlzott a fellépésük. Valóban olyan nagy változást hozott a szakszervezetek életébe az új Mt.? Dolgozatomban ezen kérdés megválaszolására is törekszem. Nagy hangsúlyt fektettem annak vizsgálatára, hogy a hatályba lépett törvény szakszervezeteket érintő rendelkezései miben térnek el a korábbi szabályozástól, ez a gyakorlatban milyen problémákat vet fel, és azok hogyan orvosolhatóak.

szakszervezet, kollektív szerződés