A csernobili atomerőmű balesetének magyarországi sajtóvisszhangja
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Dolgozatomban az Ukrajnában lévő Csernobili Atomerőmű katasztrófájának (1986.április 26.) sajtóvisszhangját vizsgálom négy magyarországi nagy napilap (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava, Népszabadság) publikációinak alapján. Az elemzés két hét történéseit öleli át a balesetet követő napoktól kezdve Mihail Gorbacsov televíziós beszédéig. Csernobil témában számos film és könyv született,előbbire példa a Halál Csernobilban, A csernobili csata igaz története vagy a Csernobil – élet a holt zónában. Számos könyv is készült a baleset apropóján, ezek közé tartozik többek között Frederik Pohl: Csernobil, Szergej Mirnij: Az élőerő és Kirády Attila: Csernobil - vádirat című írása. A keletkezett művek legtöbbjének fókusza a környezetszennyezés, illetve a kémiai-fizikai mérések köré összpontosul, ellentétben dolgozatommal, ami a kornyomtatott sajtó kommunikációjára helyezi a hangsúlyt. A dolgozat első felében a balesethez vezető okokat és eseményeket ismertetem Bendarzsevszkij Anton és Maczelka Márk Csernobil öröksége: A Zóna című dokumentumfilmje alapján, illetve Szatmáry Zoltán - Aszódi Attila: Csernobil, tények, okok, hiedelmek című könyve alapján kitérek a tájékoztatás ellentmondásaira, ami a katasztrófát követte, ezt követően pedig az újságcikkek elemzésével folytatom az elemzést. A vizsgálat során kitérek a Kádár-korszak sajtópolitikájára, az előzetes kontrollra, ami a médiumokat egészen a rendszerváltozásig jellemezte. A cikkek elemzése során vizsgálom, hogy az adott napilapban milyen kontextusban jelennek meg az atomerőmű balesetéről szóló híradások, illetve, hogy a négy orgánum adott napokon milyen információkat közölt a szerencsétlenségről. A szakdolgozat befejező fejezetében kitérek a külföldi nyomtatott lapokra is, amelyek szöges ellentétben a magyarországi közlésekkel nyilvánosságra hoztak olyan információkat is az erőmű katasztrófájáról, amiről a Szovjetunióban és Magyarországon mélyen hallgattak. A dolgozatban napról napra haladva hasonlítom össze és elemzem a napilapokban megjelent cikkeket tartalmuk, műfajuk valamint szövegkörnyezetük vizsgálata alapján.
A Csernobili Atomerőművet a Szovjetunió legnagyobb atomerőművének tervezték, de a szovjet vezetés szerette volna, ha az erőmű nemcsak a Szovjetunió, hanem a világ legnagyobb teljesítményű atomerőművévé válik. Eredeti neve Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű volt, de ez az 1986-ban bekövetkezett baleset után feledésbe merült, ezt követően egyszerűen Csernobili Atomerőműnek nevezték. Az erőmű Ukrajna északi részén, Kijevtől 120 kilométerre, a belarusz határtól pedig mindössze tíz kilométerre épült fel egy természetvédelmi övezetben, a Poleszje régióban. Az erőmű mellett felépült egy teljesen új város, Pripjaty is, ahol az erőmű dolgozói éltek, a jövő városának emlegetett település csupán öt kilométerre fekszik az erőműtől. A Csernobili Atomerőművet RBMK 1000- típusú reaktorokkal szerelték fel, amelyekről a későbbiekben kiderültek, hogy nem a legmegbízhatóbbak. A világon mindössze három országban építettek ilyen típusú atomerőműveket, Oroszországban, Ukrajnában és Litvániában. Napjainkban már csak 11 RBMK-típusú atomerőmű működik, ezek mindegyike Oroszországban található.