A roma populáció egészségi állapota módszertani hiányosságokból fakadóan még mindig nem teljes körűen dokumentált. Az országos monitoring rendszer hiánya, illetve a rendelkezésre álló heterogén epidemiológiai eszközök gátját képezik a hatékony intervenciók tervezésének. Vizsgálati célkitűzésük között szerepelt a (1) roma etnicitás kockázati szerepének meghatározása, továbbá a (2) népszámlálási adatok használhatóságának vizsgálata a roma populáció egészségmonitorozása során. Vizsgáltuk, továbbá a (3) kérdezőbiztosi véleményen alapuló etnikai besorolási módszer alkalmazásának közvetlen hasznát egészségfelmérésekben. Az elemzések a 2011-es népszámlálási, illetve egy populációs alapú egészségfelmérés adatbázisán alapulnak. A népszámlálási adatgyűjtés során a roma etnicitás felmérése önbevallás alapján történt, míg a populációs alapú egészségfelmérés kérdőívében az etnicitás regisztrálását önbevallás, illetve a kérdezőbiztos véleménye alapján végezték. A 2011-es népszámlálási adatbázison végzett szocio-demográfiai faktorokra korrigált többváltozós logisztikus regressziós elemzések alapján, a roma etnicitás független kockázati tényezője a krónikus betegségek kialakulása (EH = 1,17), a mindennapi élet (EH= 1,20), tanulás-munkavállalás (EH= 1,24), családi élet (EH=1,22) és a közlekedés (EH=1,03) területén észlelt akadályozottság kialakulása szempontjából. A krónikus megbetegedések kialakulása szempontjából +0,39%-os roma etnicitásnak tulajdonítható populációs szintű járulékos kockázati értékeket lehetett számszerűsíteni. A populációs alapú egészségfelmérésben többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel vizsgáltuk az önbevallás alapján roma (N=124) és nem roma válaszadók (N=1725), illetve a kérdezőbiztos véleménye alapján roma (N=179) és a nem roma (N=1670) válaszadók között látható különbségeket. A roma és nem roma válaszadók között látható különbségek 7 indikátor esetében attól függtek, hogy az etnicitás meghatározása önbevalláson vagy a kérdezőbiztos megítélésén alapult. A felmérések alapján elmondható hogy a (1) roma etnicitás független járulékos kockázati tényezője a krónikus betegség előfordulási gyakoriságának. A (2) populációs járulékos kockázatok meghatározásán keresztül a népszámlálási adatok hozzájárulhatnak a roma populáció egészségének monitorozásához. A (3) kérdezőbiztosi véleményen alapuló etnikai hovatartozás módszerének alkalmazása nem szükségszerűen emeli az egészségfelmérések használhatóságát. The Roma population is classified by a poor and, due to difficulties in ethnicity assessment, poorly documented health status. The lack of recommended design for Roma health-monitoring hinders the interventions to improve the health status of this ethnic minority. Our objective was to (1) describe the riskiness of Roma ethnicity using census-derived data and to (2) demonstrate the value of census for monitoring the Roma to non-Roma gap. We also aimed to (3) compare the usefulness of self-reporting and observer-reporting classification methods in Roma ethnicity registration for surveys investigating differences between Roma and non-Roma populations. In the analyses we used the databases of the 2011 Hungarian Census, and a population-based health interview survey which applied both the self-reporting and observer-reporting of Roma ethnicity. All analyses controlled for sociodemographic factors. The 2011 Hungarian Census database investigated the self-declared occurrence of at least one chronic disease and the existence of activity limitations among subjects with chronic disease. According to the multivariate logistic regression models, the Roma ethnicity is a risk factor for chronic diseases (OR = 1.17) and for activity limitation in everyday life activities (OR = 1.20), learning-working (OR = 1.24), family life (OR = 1.22), and transport (OR = 1.03). The population-level impact of Roma ethnicity was 0.39% (95% CI: 0.37;0.41) for chronic diseases. Multivariate logistic regression models was used to analyse the differences between the self-reported Roma (N = 124) and non-Roma (N = 1725) populations, as well as between observer-reported Roma (N = 179) and non-Roma populations (N = 1670) in the population-based health interview survey. Differences between interviewer-reported and self-reported individuals of Roma ethnicity in statistical inferences were observed for only seven indicators. The self-reporting approach was more sensitive for two indicators, and the observer-reported assessment for five indicators. Our investigations demonstrated that (1) the Roma ethnicity is a distinct risk factor with significant population level impact for chronic disease occurrence accompanied with prognosis worsening influence, and that (2) the census can improve the Roma health-monitoring system, primarily by assessing the population level impact. The (3) application of observer-reporting cannot considerably increase the usefulness of a survey, because the differences between Roma and non-Roma individuals are much bigger than the differences between indicators produced by self-reported or observer-reported data on individuals of Roma ethnicity.