Az idősek művelődési, tanulási és szabadidő eltöltési szokásai
Absztrakt
Szakdolgozatomban az idősek művelődési és tanulási lehetőségeit mutatom be. Manapság egyre többet olvashatunk az élethosszig tartó tanulásról, amelynek részét képezi a nyugdíjas korosztály tanulása, művelődése is. Magyarországon viszont ebben a körben még nem igazán elterjedt az a tény, hogy ők tanulnak, tanulhatnak. Természetesen non-formális és informális úton sok új ismeretet elsajátítanak, de bátorítani kell őket a továbbiakra is, a formális keretek közötti tanulásra is akár.
A téma azért is aktuális, mert a születéskor várható élettartam nő, az elöregedő társadalomban az idősek köre is egyre bővebb lesz, és fontos, hogy ennek a célcsoportnak is biztosítani tudják az igényeknek megfelelő művelődési és tanulási lehetőségeket. Másrészről pedig az arányaiban egyre növekvő idősebb réteg számára fontos, hogy integráltan maradjanak a társadalomban, megfelelő elfoglaltságot találjanak maguknak ahelyett, hogy otthon, magányosan töltsék a napjaikat. Ennek megoldására alkalmasak lehetnek a különböző művelődési lehetőségek, mint például az idősek vagy nyugdíjasok klubja, szakkörök, előadások, stb., ahol amellett, hogy társaságban vannak, új ismereteket is szerezhetnek. Fontos, hogy idős korban is aktívak maradjanak, és kihasználjanak minden lehetőséget, amit csak tudnak.
Dolgozatomban bemutatom a gerontagógiát, mint az idősekkel foglalkozó tudományt, igyekeztem sorra venni a harmadik generáció főbb jellemzőit, tanulási, művelődési és szabadidő eltöltési szokásait. Az idősekkel és lehetőségeikkel kapcsolatos elméleti kutatásomat empíriával egészítem ki. A mintám elsősorban debreceni nyugdíjasokból áll. A Debreceni Művelődési Központban működő Nyugdíjas Egyesületet kerestem fel a kérdőívek kitöltésével, valamint a környezetemben elérhető idősek is a segítségemre voltak. A szervezet elnökével, valamint a Nefelejcs Természetjáró Klub vezetőjével félig strukturált interjút készítettem, amely során információkat szerezhettem a klubok működéséről, programjairól, lehetőségeiről.
Dolgozatomban igyekeztem felmérni, hogy milyen szabadidős tevékenységek jellemzőek az idősek körében, mik érdeklik őket. Külön kitérek arra, hogy miért is fontos az, hogy tanuljanak, és milyen motiváló és hátráltató tényezők jelennek meg ezzel kapcsolatban. Ezek mellett pedig fontos kérdésnek tartom, hogy a folyamatosan változó világban az idősek hogyan tudnak érvényesülni, és mennyire tudják jól kezelni a modern technikai eszközöket, milyen szerepet játszik ez az életükben.
Az időskori és az aktív kori tanulás között számos különbséget fedezhetünk fel. Időskorban már sokkal céltudatosabban választanak képzést, gyakorlatorientált, a mindennapokban is hasznosítható ismereteket szeretnének szerezni. Jellemző az idősekre, hogy tanuló-centrikusak, a képzésvezetőnek érdemes felmérni az igényeiket és annak megfelelően előkészíteni a tananyagot, valamint a tanulók képességeihez mérten alakítani a tanulás ütemét, a számonkérést, a tanulási környezetet, módszereket.
A motivációk között leginkább a magány oldása, a másokkal együtt töltött idő játszik fontos szerepet, az ismeretszerzés általában a második helyen, vagy még hátrébb szerepel. Hátráltatja az időseket a fizikai állapotuk, a figyelem képességének romlása, az anyagi gondok, valamint a lehetőségek nehéz elérhetősége. Mind a motiváló, mind a hátráltató tényezőket befolyásolja az előzőleg élt élet, az aktív kori jellemzők.
Fontos tanulási színtereknek számítanak a különböző kulturális intézmények. A művelődési házakban számos klub, előadás, csoport nyújt számukra művelődési lehetőséget, amelyek keretein belül nem csak új ismereteket szerezhetnek, társaságban vannak, hanem alkotó vágyaikat is kibontakoztathatják. A könyvtárak funkciójuknak köszönhetően nagy szerepet játszanak az ismeret- és kultúraközvetítésben, keretein belül olvasókörök alakulhatnak, kiállításokat, előadásokat szervezhetnek. A múzeumok szintén ismeret- és kultúraközvetítő funkcióval bírnak, emellett az időseket foglalkoztatni is tudják önkéntes programokon, feladatokon keresztül, pl. az adott témával kapcsolatban mesélnek a látogatóknak, vagy a helytörténeti kiállítás elkészítésében vesznek részt.
A média szerepét szintén fontosnak tartottam kiemelni, mivel az idősek szabadidejük nagy részét töltik televízió nézéssel, vagy rádióhallgatással. Számos műsorból választhatnak, amelyek közül pl. az ismeretterjesztő adások, kvízjátékok fontos forrásai lehetnek az ismeretszerzésnek. A manapság egyre inkább terjedő technikai eszközök, számítógépek, laptopok használata számukra szintén új tanulási lehetőséget biztosítanak. Egyrészt, magának az eszközök használatának elsajátítása, másrészt pedig az ennek segítségével történő ismeretszerzés újabb tanulási lehetőséget biztosít számukra. Végül a turizmus, az utazások során szerzett ismeretek, tapasztalatok fontosságát is kiemelhetjük. A művelődés fontos színtereinek számítanak a különböző kulturális úticélok, amelyeket meglátogatnak utazásaik során.
Magyarországnak még erősen fejlődnie kell az idősoktatás terén, meg kell teremtenie a harmadik generáció számára a tanulás, művelődés és a hasznos szabadidő-eltöltés lehetőségeinek szélesebb skáláját. Emellett pedig fontos az is, hogy a nyugdíjasokban is kialakuljon az igény az ilyen jellegű tevékenységek iránt. Számos lehetőség rejlik az idősekben, amelyek kibontakoztatására törekedni kell, építeni lehet rájuk, a tapasztalataikra, hasznos tagjai maradhatnak a társadalomnak, ha megfelelő kereteket biztosítanak számukra.