Perifériás érszakasz művi grafttal való pótlásának klinikai tapasztalatai és kísérletes véráramlástani, morfológiai vizsgálatai
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Napjaink érsebészeti gyakorlatában a nyitott műtétek közül a bypass operációk, graft beültetések még mindig nagy jelentőséggel bírnak. Az első néhány postoperativ nap azonban mindig kritikus. A korai thrombosis problémája a kis átmérőjű művi graftok esetén még mindig nagy kihívást jelent. Nem teljes mértékben tisztázott még, hogy a megváltozott érgeometria és áramlási tulajdonságok mikor érnek el olyan mértéket, amely már thromboticus szövődmény kialakulásához vezethet. Ezért e kérdéskör klinikai tapasztalatainak elemzése és kísérletes modellben való további, a véráramlástani tényezőket befolyásoló paraméterekre is fókuszáló részletes vizsgálatai indokoltak. Feltételeztük, hogy a micro-rheologiai paraméterek, beleértve a vörösvérsejt deformabilitás- és a membrán (mechanikus) stabilitási jellemzőket, romlást mutathatnak a korai postoperativ időszakban, és jelentőségük lehet a lehetséges komplikációk előrejelzésében illetve kimutathatóságában kísérletes modellben. A kísérleteket beagle kutyákon végeztük (engedélyszám: 20/2011/DEMÁB). A Kontroll csoportban (n=4) 2 órás altatás történt. Az Érgraft csoportban (n=5) altatásban feltárásra került a bal oldali arteria femoralis, amelyből 3,5 cm-es excisiót végeztünk, helyére azonos hosszúságú, 3 mm átmérőjű politetrafluoretilén (PTFE) graft került beültetésre end-to-end anastomosisokkal. A műtétet követően, valamint az 1., 3., 5., 7. és 14. postoperativ (p.o.) napon mindkét hátsó végtag bőrhőmérsékletét mértük, az állatok mozgását-járását figyeltük, a vena cephalica-ból vérvétel történt haematologiai, haemostaseologiai és komplett haemorheologiai vizsgálatokra. A műtött állatok mozgásában, járásában nem látszott akadályozottság, a műtött és nem műtött végtagok bőrhőmérséklete nem tért el egymástól. Az Érgraft csoportban az első p.o. héten alacsonyabb volt a laktát koncentráció változatlan vér pH mellett. Ebben a csoportban az 1-5. p.o. napon emelkedett volt a fibrinogén koncentráció (főleg az 1-3. napon). A prothrombin idő nem mutatott változást, az aktivált parciális thromboplastin idő az első héten volt megnyúlt az alapértékekhez és a Kontroll csoporthoz képest. A fehérvérsejt szám csak a műtétet követő 1. napon volt emelkedett, a thrombocyta szám azonban a két hetes periódus során emelkedett volt. A vörösvérsejt aggregatio kismértékben fokozott az 1-5. p.o. napokon. A Kontroll csoporthoz viszonyítva a vörösvérsejt deformabilitás szignifikáns mértékű romlást mutatott a 3., az 5. és főként a 7. p.o. napon a PTFE graft beültetését követően. A mechanikus stabilitási teszt ezeken a napokon jól kimutatható különbségeket mutatott: az Érgraft csoportban a deformabilitás kisebb mértékben csökkent a membránstabilitás teszt során, amely a sejtek mechanikus stresszel szembeni csökkent tűrőképességét tükrözheti. A 7. p.o. nap során mért legrosszabb deformabilitási paraméterek egybeeshettek a graftot kritikusan szűkítő, illetve elzáró thrombus kialakulásával, amelyet az utólag végzett szövettani vizsgálatok megerősítettek. Ez felhívhatja a figyelmet a vörösvérsejt deformabilitás és vörösvérsejt mechanikus stabilitás mérésének fontosságára, érgraft beültetését követő korai postoperativ napok monitorozásakor.