Dolgozatomban egy természetes hatóanyag, a melatonin exogén bevételének hatásait vizsgáltam insomnia kezelésében. Kiemelten fontosnak tartom ezt a témát, hiszen napjainkban a fokozott stressz, a felgyorsult életmód és az egyre gyakrabban előforduló mentális zavarok következményeként világszerte 237 millió ember küzd álmatlansággal, amely további egészségügyi problémákat, életminőségbeli romlást, koncentrációképesség zavarát okozhatja az érintetteknél. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely endogén kronobiotikumként sötétedéskor álmosságot idéz elő és így szabályozza a szervezet alvás-ébrenlét ciklusát. Az áttekintett klinikai vizsgálatok alapján a melatonin hatásosnak bizonyul álmatlansággal és különböző cirkadián ritmus felborulásából eredő alvásproblémákkal („jet-lag”, több műszakban dolgozók alvászavara, autizmusban és figyelemhiányos hiperaktivitás-szindrómában szenvedők álmatlansága) küzdő betegek kezelésében. A melatonin hatásaira vonatkozó vizsgálatok eredményeit alátámasztották a saját kérdőíves kutatásom kiértékelése során kapott eredmények is. Ezek alapján a melatonin képes csökkenteni az alváslátenciát és növeli az alvás időtartamát, de gyengébb hatást vált ki, mint a vényköteles altató-nyugtatók, emiatt az álmatlanság kezelésére vonatkozó külföldi irányelvek nem ajánlják a melatonint insomnia kezelésében. Ennek ellenére fontos megemlíteni, hogy a melatonin jóval kedvezőbb mellékhatásprofillal rendelkezik és alkalmazása során nem áll fenn a dependencia és tolerancia veszélye. Dolgozatom zárásaként javaslatokat tettem az insomniás panaszokkal érkező betegek gyógyszerészi gondozási lehetőségeire, kihangsúlyoztam a melatonin jelentőségét, mint elalvást elősegítő vény nélkül kapható gyógyszert.