Social sensitization created in an organized form can be an extremely powerful tool for society to become more accepting of different disabilities, and all of these can also support the more effective social integration of people with disabilities. Rejection or distancing can mostly be the result of a lack of information, so if society gets more insight and information about all this, a higher degree of acceptance can be assumed. In recent decades, the number of programs and events that set this goal has increased spectacularly. Based on the conclusions of international attitude surveys, it can be formulated as an essential variable the quality and quantity of information the respondent has about the given group, whether there is a person with a disability in his microenvironment, whether he has already established an interaction with them, and also the impulses received from the immediate environment, the family values can be an influencing factor. The foreign research on the subject also points out that attitude formation started at an early age can be really effective, and that the impulses received in institutional education can largely determine the attitude of students towards their peers with disabilities. After summarizing the international and domestic attitude research, an analysis of sensitization programs available in Hungary within the framework of institutional education, which may be suitable for shaping attitudes towards disability, was carried out with the help of a system of criteria compiled along these lines. The aspects of the analysis include how many types of disabilities are included, which age group the program is suitable for, with what intensity and how many times participation is possible, the nature of the knowledge transfer, and whether it is possible to come into contact with a disabled person, thus giving the opportunity to gather personal experience. The aim of the analysis is to compare the available programs with the results of foreign attitude surveys to identify the most optimal and widely applicable sensitization programs.

A szervezett formában létrehozott szociális érzékenyítés rendkívül erőteljes eszköze lehet annak, hogy a társadalom befogadóbbá váljon a különböző fogyatékosságokkal szemben, s mindezek a fogyatékossággal élő személyek hatékonyabb társadalmi integrációját is támogathatják. Az elutasítás vagy távolságtartás többnyire az információhiány eredménye lehet, így ha a társadalom több rálátást, információt kap mind-ezzel kapcsolatban, feltételezhető a magasabb fokú elfogadás. Az utóbbi évtizedekben látványosan emelkedett azoknak a programoknak, rendezvényeknek a száma, amelyek ezt a célt tűzték ki. Nemzetközi attitűdvizsgálatok konklúziói alapján lényeges változóként fogalmazható meg, hogy a válaszadó milyen minőségű, mennyiségű információval rendelkezik az adott csoportról, hogy a mikrokörnyezetében van-e valamely fogyatékossággal élő személy, létesített-e már velük interakciót, s a közvetlen környezettől kapott impulzusok, a családi értékrend is befolyásoló tényező lehet. A témában végzett külföldi kutatások továbbá arra is rámutatnak, hogy a korai életkorban megkezdett szemléletformálás igazán hatásos lehet, s hogy az intézményes nevelésben kapott impulzusok nagymértékben meghatározhatják azt, hogy fogyatékkal élő társaikkal szemben milyen lesz a diákok attitűdje. A nemzetközi és hazai attitűdkutatások összefoglalása után egy ezek mentén összeállított szempontrendszer segítségével történt meg a Magyarországon, intézményes nevelés keretein belül elérhető érzékenyítő programok elemzése, amelyek alkalmasak lehetnek a fogyatékosság iránti szemléletformálásra. Az elemzés szempontjai közé sorolható, hogy a fogyatékosságok hány típusát foglalja magában, mely korosztály számára alkalmas program, milyen intenzitással, hány alkalommal lehetséges a részvétel, az ismeretátadás jellege, valamint hogy van-e lehetőség kontaktusba kerülni fogyatékos személlyel, lehetőséget adva ezzel a személyes tapasztalatgyűjtésre. Az elemzés célja, hogy az elérhető programok közül a külföldi attitűdkutatások eredményeivel összevetve a leg-optimálisabb, legszélesebb körben alkalmazható érzékenyítő programok kirajzolódjanak.