A' juh, annak fajai, betegségei, gyógymód, orvos- és óvszerek, takarmányozás, gyap, és gyapkezelés
Fájlok
Dátum
1848
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Emich Gusztáv' sajátja
Absztrakt
Leírás
Possessori bejegyzés: Ferenczi B. könyv és papír... Nyiregyhazan (ovális, lila pecsét)
Az előszóban a szerző hangsúlyozza a „minden jó külföldről jön” elvével szemben a nemzeti létet nem veszélyeztető modernizáció szükségességét, ill. könyvét nagy önbizalommal minden juhtenyésztési kérdésben szükséges kézikönyvként ajánlja.
Az első fejezet rövid rendszertani-névtani ismertetés, a másodikban pedig bőséges kultúrtörténeti áttekintést kapunk a juhtenyésztés és –használat múltjáról, érdekességeiről.
A harmadik fejezet a gyapjút veszi górcső alá, mind élettani, fizikai szempontból, fajtánként és típusonként is bemutatva, valamint ipari felhasználását tekintve is. Ez a fejezet rendkívül aprólékos, a szöveget folyamatosan a különböző kutatási tapasztalatok leírásai dúsítják.
A negyedik és ötödik fejezet meglehetősen szaggatott, rosszul felépített: a világ (fontosabb) juhfajtáit mutatja be, de teljesen találomra gyapjútechnológiai leírásokat iktat a szövegbe, ill. a háziasított fajták között elszórva tárgyalja a vadjuhok egyes fajait is.
A hatodik fejezet az angol juhtenyésztés és gyapjútermelés történetét adja, majd a hetedik fejezetben újabb, ezúttal Nagy-Britanniára koncentráló fajtaismertetőt olvashatunk. Ez újabb bizonyítéka a könyv rendszertelen szerkesztésének.
. A nyolcadik és kilencedik fejezet további fajtaismertetésekből áll, rapszodikus kitekintésekkel a gyapjú- és juhhús-kereskedelemre.
A tizedik fejezet a juh idegrendszerét írja le, a szervleírások közé betegségek, ill. etológiai érdekességek leírásait iktatva.
A tizenegyedik fejezetben az emésztőrendszert mutatja be a szerző, ismét közbeiktatott kitekintésekkel az egyes emésztőszervek betegségeire.
A tizenkettedik fejezet az egyes mirigyeket, a tizenharmadik a vérkeringést, a tizennegyedik a légzőszerveket tárgyalja. A tizenötödik fejezet tárgya a tenyésztés: e fejezetben érdekes etológiai megfigyeléseket találunk a bárányok és jerkék viselkedéséről, az ellés körülményeiről, stb.
A tizenhatodik fejezet a mozgásszervekkel, a tizenhetedik a bőrrel (kültakaróval) és betegségeivel foglalkozik. Ide tartozik a nyírásról szóló szövegrész is. A tizennyolcadik fejezet a takarmányozást és fűféléket, a záró fejezet a juh gyógyszereit ismerteti.
Az előszóban a szerző hangsúlyozza a „minden jó külföldről jön” elvével szemben a nemzeti létet nem veszélyeztető modernizáció szükségességét, ill. könyvét nagy önbizalommal minden juhtenyésztési kérdésben szükséges kézikönyvként ajánlja.
Az első fejezet rövid rendszertani-névtani ismertetés, a másodikban pedig bőséges kultúrtörténeti áttekintést kapunk a juhtenyésztés és –használat múltjáról, érdekességeiről.
A harmadik fejezet a gyapjút veszi górcső alá, mind élettani, fizikai szempontból, fajtánként és típusonként is bemutatva, valamint ipari felhasználását tekintve is. Ez a fejezet rendkívül aprólékos, a szöveget folyamatosan a különböző kutatási tapasztalatok leírásai dúsítják.
A negyedik és ötödik fejezet meglehetősen szaggatott, rosszul felépített: a világ (fontosabb) juhfajtáit mutatja be, de teljesen találomra gyapjútechnológiai leírásokat iktat a szövegbe, ill. a háziasított fajták között elszórva tárgyalja a vadjuhok egyes fajait is.
A hatodik fejezet az angol juhtenyésztés és gyapjútermelés történetét adja, majd a hetedik fejezetben újabb, ezúttal Nagy-Britanniára koncentráló fajtaismertetőt olvashatunk. Ez újabb bizonyítéka a könyv rendszertelen szerkesztésének.
. A nyolcadik és kilencedik fejezet további fajtaismertetésekből áll, rapszodikus kitekintésekkel a gyapjú- és juhhús-kereskedelemre.
A tizedik fejezet a juh idegrendszerét írja le, a szervleírások közé betegségek, ill. etológiai érdekességek leírásait iktatva.
A tizenegyedik fejezetben az emésztőrendszert mutatja be a szerző, ismét közbeiktatott kitekintésekkel az egyes emésztőszervek betegségeire.
A tizenkettedik fejezet az egyes mirigyeket, a tizenharmadik a vérkeringést, a tizennegyedik a légzőszerveket tárgyalja. A tizenötödik fejezet tárgya a tenyésztés: e fejezetben érdekes etológiai megfigyeléseket találunk a bárányok és jerkék viselkedéséről, az ellés körülményeiről, stb.
A tizenhatodik fejezet a mozgásszervekkel, a tizenhetedik a bőrrel (kültakaróval) és betegségeivel foglalkozik. Ide tartozik a nyírásról szóló szövegrész is. A tizennyolcadik fejezet a takarmányozást és fűféléket, a záró fejezet a juh gyógyszereit ismerteti.
Kulcsszavak
Juh, Állattenyésztés, kézikönyvek, tenyésztés