A kísérlet során öt hazai nemesítésű őszi zabfajtát kezeltünk szilíciumos és kén hatóanyagú növénykondícióval. Két év eredményit hasonlítottam össze azért, hogy nagyobb rálátást kapjunk arra, hogy az Alföld területén milyen terméspotenciállal rendelkeznek a fajták és hogy a kezelések hatására hogyan javult a termésmennyiség. . A levéltrágyák az első évben 3 és a második évben 4 alkalommal lettek kijuttatva. A tenyészidőszakban virágzás után kezdődött az NDVI és a LAI adatok felvételezése, és a betakarítás után mértük a termésátlagokat és a szem nedvességtartalmát. A termésátlagok tekintetében a nagy eltérések alakultak a két év összehasonlításakor. A két év során a legjobban az Mv Hópehely fajta vált be, mivel az első évben ugyan a harmadiklegtöbb termést adta, de idén a legkisebb terméscsökkenést mutatta a szélsőséges időjárás hatására és a legnagyobb termést érte el. A vizsgált két évjáratban a kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is jól teljesített még az Mv Istráng, valamint a GK Arany fajta is, tehát az eddigi kísérleti eredmények alapján alföldi viszonyok között ajánlhatjuk ezen őszi zab genotípusokat a gyakorlat számára is. Azoknál az állományoknál ahol nem kombinált kezelést alkamaztak nem volt egyértelműen kimatatható változás a kontroll parcellákhoz képest. A kombinált kezelést kapott parcellák viszont mind a két évben több termést adtak, mint a kontroll parcellák, az idei évben a legmagasabb termésátlaggal a kombinált állományok rendelkeztek, ami arra utal, hogy a Si és S kezelés segíthet az aszály kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.