A diplomadolgozat első részében bemutatásra került az innováció fogalma, jelentősége. Az innováció valamilyen új termék, szolgáltatás vagy gyártási eljárás bevezetését jelenti, és fontos a vállalkozások versenyképességének megtartása szempontjából. Az innovációval kapcsolatos elméletek és modellek is a szakirodalmi feldolgozás részét képezik. Az innovációs elméletek kidolgozása Joseph A. Schumpeter nevéhez fűződik. Az innovációs modellek között szerepel a két lineáris, a visszacsatolásos és Rothwell összetett modellje. Az innováció már nem tekinthető kizárólagosan a vállalkozások belső, a külvilágtól elzárt tevékenységének, ezért fontosnak találtam az innováció rendszerszemléletű megközelítését is, így a Nemzeti Innovációs- és a Regionális Innovációs Rendszer bemutatásával zártam le ezt a fejezetet. A következő részben került ismertetésre az innovációval kapcsolatos jogi szabályozás és intézményi rendszer, illetve az innovációt ösztönző eszközök bemutatása mind nemzeti, mind Uniós szinten. Az Európai Unió lisszaboni célkitűzés legfőbb indokát, majd ennek a megvalósítására létrehozott, valamint a már meglévő támogatási és intézményi rendszert fejtettem ki részletesen. A nemzeti szintet az újonnan elkészült tudomány, technológia és innovációs stratégia leírásával indítottam. A magyarországi innováció törvényi hátterét a 2003. évi XC. tv. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról, valamint a 2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról adja. A legfontosabb innovációval kapcsolatos intézmény a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH), mellyel az innovációs pályázatok lebonyolításában a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) is közreműködik. Az innovációs intézményrendszer része a Tudomány-és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK). A TTPK-t a Tudomány-és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület (4T) segíti munkájában. A regionális feladatok ellátásáról fejlesztési ügynökségek gondoskodnak. Az Európai Unió és Magyarország egyaránt megfogalmazta saját innovációs politikáját: mindkettő középpontjában a kutatás-fejlesztés és az újítások széleskörű elterjesztése áll. Az innovációs teljesítmény alakulását vizsgáltam meg a következő részben, ennek segítségére szolgáltak többek közt a GERD ( Gross Expenditure on Research and Development ) /GDP mutató amit előszeretettel használnak a nemzetközi K+F-összehasonlításában, ahogy az Európai Unió is Lisszaboni Stratégiájának első változatában célként jelölték meg, hogy az Unió GERD/GDP mutatója érje el a három százalékot. A BERD (Business Expenditure on Research and Development) és a GERD egymáshoz viszonyított aránya országonként eléggé erős összefüggést mutat a gazdasági fejlettség szintjével, illetve a GERD/GDP arány alakulásával, ezen oknál fogva tartottam fontosnak ennek a mutatónak az elemzését is dolgozatom során. Ezen mutatók alapján K+F-ben élen járó országok közül néhányat kiragadtam és próbáltam ezen kiemelkedő teljesítmények gyökereit megkeresni. Természetesen ezekben a példákban csak egy- egy intézkedésről és rendelkezésről esik szó, viszont Magyarország számára kimondottan hasznos példák lehetnek. Best practice-ok között szerepel: Írország, Japán és Izrael innovációs rendszere, a Brit felsőoktatási rendszer, Hollandia TNO hídképző intézménye, Finnország egyik sikeres üzleti inkubátora, valamint a Svéd Karolinska Institute spin-off-jai. Ezt követően példákat gyűjtöttem az innovációpolitika ösztönzése végett a Kkv-n keresztül.