Családorvosok szerepe a járványügyi surveillance működésében és a kardiovaszkuláris események megelőzésében

Tóth-Vraukó, Katalin

Családorvosok szerepe a járványügyi surveillance működésében és a kardiovaszkuláris események megelőzésében

dc.contributor.advisor	Rurik, Imre
dc.contributor.author	Tóth-Vraukó, Katalin
dc.contributor.authorvariant	Vraukó, Katalin
dc.contributor.department	Egészségtudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--Általános Orvostudományi Kar -- Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
dc.date.accessioned	2021-05-25T05:36:21Z
dc.date.available	2021-05-25T05:36:21Z
dc.date.created	2021	hu_HU
dc.date.defended	2021-06-01
dc.description.abstract	Az Értekezés első részében vizsgáltuk, milyen okai lehetnek annak, hogy a háziorvosok egy része számos infekciós kórképet nem jelent be az egészségügy-szakigazgatási szervek számára, illetve értékelni azt, hogy milyen a hazai családorvosok fertőző betegségekkel összefüggő tudatossága, attitűdje, napi gyakorlata és jelentési aktivitása. A kérdések megválaszolásához önkitöltős kérdőíveket alkalmaztunk két vizsgálatunkban. Az elsőben 116, a másodikban 347 választ kaptunk, az országosan reprezentatívnak tekinthető mintában. Az aluljelentések legfőbb oka a háziorvosoknak a bejelentési rendszerre vonatkozó ismerethiánya, ugyanakkor többségük úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer hatékony. A községekben praktizálók gyakrabban vélték, hogy a fertőző betegségek bejelentése nem tisztán jogi kötelezettség, hanem szakmai is. A városi orvosok többnyire a laboratóriumilag megerősített eseteket jelentik be, és a bejelentében gyakrabban akadályozták őket informatikai problémák. Az idősebb orvosok megbízhatóbbnak tartják a jelenleg jelentő rendszert, míg a nőnemű háziorvosoknak szélesebb körű ismeretei vannak a járványügyi surveillance működéséről. Megállapítható, hogy a járványügyi tudatosság és az informatikai felügyeleti rendszer fejlesztése egyaránt szükséges a hazai alapellátásban, a szintetizált szabályozás, a hatósági ellenőrzések számának növelése és az ellenőrzések strukturáltabb lebonyolítása mellett. Az Értekezés második részében az alapellátásban gondozott kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező betegek kezelési eredményességét hasonlítottuk össze két vizsgálatban a hasonló időben végzett európai vizsgálatok eredményeivel. Ez 20 praxisból 679, míg később 40 körzetből 628 páciens bevonását jelentette, a különböző kockázati besorolásoknál az aktuális nemzetközi ajánlások alapján. Vizsgáltuk a vérnyomás, az LDL- a HDL- koleszterin, a triglicerid és a HbA1c szinteket, a BMI és a haskörforgat értékeit, valamint a dohányzást. Magyarországon mindkét időszakban eredményesebb volt a magas vérnyomás és a kóros LDL-koleszterin értékek kezelése, ugyanakkor a diabetes gondozásában a korábban tapasztalt hazai előny megszűnt, a triglicerid értékekben nem volt változás, a dohányzás nálunk nagyobb arányban fordult elő.	hu_HU
dc.description.abstract	In the first part of the Theses the reasons of non-reporting of infectious diseases for the health authorities were evaluated, beside the knowledge, attitude, and daily practice and reporting activities of Hungarian family physicians. Self-administered questionnaires were used in both surveys; where 116 and 347 answers were collected form the nationally representative group of family physicians. The most important reason for underreporting was the lack of knowledge about the reporting system, while majority of them consider it as sufficient. Rural doctors mostly believe that appropriate reporting is both a legal and professional task. Urban based doctors report mostly laboratory confirmed cases and they experience more frequently IT problems. Older physicians think that the reporting system is more reliable, while female doctors have wider knowledge about how the surveillance system is working. The main conclusions were: the epidemiological knowledge and the IT system should be develop in the Hungarian primary care, beside more concise regulations and higher number of supervisions performed on more professional way. In the second part of the Theses, the effectiveness of care of Hungarian patients with cardiovascular risk was compared to that of two European surveys, performed in the same time frame. The risk stratification was based on international guidelines. From 20 primary care practices 679 patients were recruited, while later on 629 from 40 practices. Blood pressure, serum LDL,- and HDL-cholesterol, triglycerides and HbA1c levels were measured, beside BMI and waist circumference values and smoking habit. Comparing the findings of the two Hungarian and European surveys, it could be concluded, that treatment of high blood pressure and pathological LDL-cholestenone values were more effective in Hungary in both periods, while the previously experienced advantage in the diabetes care was disappeared. There was no change in the triglyceride values achievement. Ratios of smokers were always higher in Hungary.	hu_HU
dc.format.extent	72	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/310185
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.subject	2-es típusú diabetes	hu_HU
dc.subject	cardiovascular prevention	hu_HU
dc.subject	alapellátás
dc.subject	dislipidaemia
dc.subject	EUROASPIRE
dc.subject	fertőző megbetegedés
dc.subject	kardiovaszkuláris kockázat
dc.subject	kardiovaszkuláris megelőzés
dc.subject	magas vérnyomás
dc.subject	Magyarország
dc.subject	surveillance rendszer
dc.subject	cardiovascular risk
dc.subject	diabetes type 2
dc.subject	dyslipidemia
dc.subject	Hungary
dc.subject	hypertension
dc.subject	infection
dc.subject	primary care
dc.subject	surveillance system
dc.subject.discipline	Egészségtudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Orvostudományok	hu
dc.title	Családorvosok szerepe a járványügyi surveillance működésében és a kardiovaszkuláris események megelőzésében	hu_HU
dc.title.translated	The role of family physicians in the epidemiological surveillance and the prevention of cardiovascular events	hu_HU