Családorvosok szerepe a járványügyi surveillance működésében és a kardiovaszkuláris események megelőzésében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az Értekezés első részében vizsgáltuk, milyen okai lehetnek annak, hogy a háziorvosok egy része számos infekciós kórképet nem jelent be az egészségügy-szakigazgatási szervek számára, illetve értékelni azt, hogy milyen a hazai családorvosok fertőző betegségekkel összefüggő tudatossága, attitűdje, napi gyakorlata és jelentési aktivitása. A kérdések megválaszolásához önkitöltős kérdőíveket alkalmaztunk két vizsgálatunkban. Az elsőben 116, a másodikban 347 választ kaptunk, az országosan reprezentatívnak tekinthető mintában. Az aluljelentések legfőbb oka a háziorvosoknak a bejelentési rendszerre vonatkozó ismerethiánya, ugyanakkor többségük úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer hatékony. A községekben praktizálók gyakrabban vélték, hogy a fertőző betegségek bejelentése nem tisztán jogi kötelezettség, hanem szakmai is. A városi orvosok többnyire a laboratóriumilag megerősített eseteket jelentik be, és a bejelentében gyakrabban akadályozták őket informatikai problémák. Az idősebb orvosok megbízhatóbbnak tartják a jelenleg jelentő rendszert, míg a nőnemű háziorvosoknak szélesebb körű ismeretei vannak a járványügyi surveillance működéséről. Megállapítható, hogy a járványügyi tudatosság és az informatikai felügyeleti rendszer fejlesztése egyaránt szükséges a hazai alapellátásban, a szintetizált szabályozás, a hatósági ellenőrzések számának növelése és az ellenőrzések strukturáltabb lebonyolítása mellett. Az Értekezés második részében az alapellátásban gondozott kardiovaszkuláris kockázattal rendelkező betegek kezelési eredményességét hasonlítottuk össze két vizsgálatban a hasonló időben végzett európai vizsgálatok eredményeivel. Ez 20 praxisból 679, míg később 40 körzetből 628 páciens bevonását jelentette, a különböző kockázati besorolásoknál az aktuális nemzetközi ajánlások alapján. Vizsgáltuk a vérnyomás, az LDL- a HDL- koleszterin, a triglicerid és a HbA1c szinteket, a BMI és a haskörforgat értékeit, valamint a dohányzást. Magyarországon mindkét időszakban eredményesebb volt a magas vérnyomás és a kóros LDL-koleszterin értékek kezelése, ugyanakkor a diabetes gondozásában a korábban tapasztalt hazai előny megszűnt, a triglicerid értékekben nem volt változás, a dohányzás nálunk nagyobb arányban fordult elő.


In the first part of the Theses the reasons of non-reporting of infectious diseases for the health authorities were evaluated, beside the knowledge, attitude, and daily practice and reporting activities of Hungarian family physicians. Self-administered questionnaires were used in both surveys; where 116 and 347 answers were collected form the nationally representative group of family physicians. The most important reason for underreporting was the lack of knowledge about the reporting system, while majority of them consider it as sufficient. Rural doctors mostly believe that appropriate reporting is both a legal and professional task. Urban based doctors report mostly laboratory confirmed cases and they experience more frequently IT problems. Older physicians think that the reporting system is more reliable, while female doctors have wider knowledge about how the surveillance system is working. The main conclusions were: the epidemiological knowledge and the IT system should be develop in the Hungarian primary care, beside more concise regulations and higher number of supervisions performed on more professional way. In the second part of the Theses, the effectiveness of care of Hungarian patients with cardiovascular risk was compared to that of two European surveys, performed in the same time frame. The risk stratification was based on international guidelines. From 20 primary care practices 679 patients were recruited, while later on 629 from 40 practices. Blood pressure, serum LDL,- and HDL-cholesterol, triglycerides and HbA1c levels were measured, beside BMI and waist circumference values and smoking habit. Comparing the findings of the two Hungarian and European surveys, it could be concluded, that treatment of high blood pressure and pathological LDL-cholestenone values were more effective in Hungary in both periods, while the previously experienced advantage in the diabetes care was disappeared. There was no change in the triglyceride values achievement. Ratios of smokers were always higher in Hungary.

Leírás
Kulcsszavak
2-es típusú diabetes, cardiovascular prevention, alapellátás, dislipidaemia, EUROASPIRE, fertőző megbetegedés, kardiovaszkuláris kockázat, kardiovaszkuláris megelőzés, magas vérnyomás, Magyarország, surveillance rendszer, cardiovascular risk, diabetes type 2, dyslipidemia, Hungary, hypertension, infection, primary care, surveillance system
Forrás