A dolgozatban azon jellegzetes, a szabályozásban végbemenő módosulásokat veszem szemügyre, amelyek az adott korszakban az említett adózóra gyakoroltak hol pozitív, hol negatív hatásokat. Kezdvén ezt a vizsgálódást egy fogalmi alapvetéssel, aztán a jogrendszer hiearchia rétegződését követve az alkotmányosság kérdéskörén át szemezgetve egészen a bírói jogalkalmazásig bezáróan. A dolgozatban különböző korok, korszakok rendszerét és sajátosságát is fontosnak tartottam bemutatni, ezzel tágabb képet lefesteni mindazon hatásokról, amelyek befolyásolják az adózó körülményeit. Mindezen lépések elősegíthetik a precízebb, átfogóbb és körültekintőbb jogalkotást, adott esetben jogalkalmazást és ezáltal a minőségi változások előtérbe tolódását a jövő adóigazagtási szabályozásának változásában. A jövő képét azonban önmagában, spekuláció útján nem tiszte a dolgozatnak megjósolni, erre kézenfekvőbbnek láttam a jogtörténeti fordulópontokat nevesíteni és rivaldafénybe állítani. Ami megfűszerezi a dolgokat, az természetesen az adózó szemszögéből történő elemzés. Mondom ezt úgy, hogy ezen terület vitathatatlanul kulcsfontosságú valamennyi adóigazgatási rendszerben, mégis számos olyan reguláció fellelhető akár itt a dolgozatban, akár más helyütt, amely nyíltan árulkodik az adózó jogainak és kötelezettségeinek a megosztó rendezéséről. A jogtörténeti kategóriákon túl mégiscsak több olyan témát vonultat fel a dolgozat, amely a magyar állam modern demokráciájának -tehát napjainkból- származik. Ennek alapjául azon technológiai, digitális és társadalmi előrelépést vettem, amelynek részesei vagyunk ebben a pillanatban. Mondhatnám, hogy a XXI. század változásai fokozott követelményt emelnek az adójogrendszereink elé, ám ezen kérdéskör megvitatására jelen dolgozatban rejlik a válasz.