Dolgozatom középpontjában Csontó Lajos Vicces sztori című kiállítása áll, mely a kiállítás végével is egyedi élményt nyújtott a látogatóknak. A "közös törlés" és ezzel együtt a műalkotás eltűnése új megvilágításba került. Az elillanó művészetek sajátossága, hogy meghatározott ideig és helyen lehetünk részesei. Ezáltal válnak elérhetetlenné és egyedivé ezek az alkotók, valamint a befogadó szerepe meghatározóvá válik. Esetünkben a befogadó maga is művésszé válhatott egy rövid időre. Martin Heidegger "A műalkotás eredete" című munkája inspirált, hogy a műalkotás eltűnésének és az eltűnés utáni létének kérdését boncolgassam. A mandalák ősi kultúrája nem a műalkotásra helyezi a hangsúlyt, hanem a résztvevőkre, mint ahogy az elillanó művészet is.