Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy a magyar fiatalok körében az elmúlt években jelentősen megnövekedett, s mára társadalmi problémává vált migráció jelensége mögött húzódó okokat feltárjam, hiszen ezek beazonosítása nélkül nem lehetnek sikeresek a megoldást célzó intézkedések. Az elméleti háttér vizsgálatakor az elmúlt évtizedek társadalmi változásait és a migrációval kapcsolatos elméleteket dolgoztam fel, majd a maslow-féle szükségletpiramis segítségével a következő hipotéziseket állítottam fel: Nem a hiány-, hanem a növekedési motívumok kielégítetlensége áll a migráció mögött. A közérzet általános rosszabbodása felelős a migráció mértékének növekedésében. A foganatosított intézkedések a rossz célzás miatt nem érik el céljukat. A hipotézisek vizsgálata során az első lépés az Európai Unió, Magyarország és az Észak-alföldi Régió összehasonlítása volt, migrációs folyamataik és erre adott válaszaik, stratégiáik – és a fiatalok érintettsége miatt – az ifjúságpolitikai intézkedéseik szempontjából. Ezt követően egy 2012-es, a Debreceni Egyetem hallgatói körében végzett kutatás másodelemzését végeztem el. Az eredmények nem csak a hipotéziseket igazolták, de rámutattak arra is, hogy a jól megválasztott ifjúságpolitikai koncepció hozzájárulhat a migráció káros hatásainak csökkentéséhez. Ezért a dolgozat végén a hazai ifjúságpolitika átgondolására, cél- és eszközrendszerének a fiatalok szükségleteihez való igazítására vonatkozó javaslatokat fogalmaztam meg.