Dr. Petrus Anna látássérült, tehát fogyatékossággal élő jogász vagyok. 2007.-ben végeztem a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A diplomám megszerzését követően hamarosan munkába is álhattam és ezt követően több munkahelyen is megfordultam: állami és önkormányzati fenntartású költségvetési intézménynél, civil szervezet alkalmazottjaként és egy rövid ideig kipróbálhattam magam alkalmazott ügyvédként, illetve gazdasági társaság jogászaként is. az elmúlt mintegy tizenötévben szerzett tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy Magyarországon a fogyatékossággal élők befogadása és elfogadása, a munkahelyi környezetbe történő integrálása még mindig gyerek cipőben jár. Megítélésem szerint még mindig számos alkalommal éri ezeket az embereket diszkrimináció, amely valószínűleg az eltelt évek, évszázadok gondolkodás módjának eredménye. Dolgozatom szempotjából kiemelkedő fontosságú a fogyatékosság fogalmának meghatározása, mely - mint azt látni fogjuk - más és más definíciót jelent a különböző korokban, különböző társadalmakban. Ezen fogalom tisztázása érdekében röviden áttekintem a fogyatékosság modelleit, majd megkísérlem bemutatni az Európai Unió, valamint hazánk fogyatékossággal élők esélyegyenlőségét előmozdító törekvéseit különös tekintettel a 2000/78/EK irányelvben foglalt szabályozást.A téma tárgyalása során nem szabad továbbá megfeledkeznünk az Európai Unió Bíróságának esetjogáról sem, hiszen pl. a fogyatékosság fogalmának meghatározásában kiemelkedő szerepet töltött és tölt be mind a mai napig. Szakdolgozatom következő fejezete a hazai szabályozásra nyújt némi betekintést, végül pedig az összefoglaló gondolatokat megelőzően egy kérdőíves kutatás segítségével áttekintem a fogyatékossággal élő munkavállalók hazai foglalkoztatási és esélyegyenlőségi helyzetét.