A családorvosok száma több mint 10 éve folyamatosan csökken, míg az egy praxisra jutó lakosok száma folyamatosan nő Magyarországon. Egyre nagyobb teher van az orvosokon, ami befolyásolja az egészségi és lelki állapotukat, ez pedig hatással van a teljesítményükre. Mindemellett egyre magasabb a háziorvosok átlagéletkora is. Összességében, az ellátás biztonsága szempontjából egyre meghatározóbb kérdés, hogy milyen az alapellátást nyújtó orvosok egészségi állapota.

Cél: A vizsgálat célja a székesfehérvári családorvosok egészségi állapotának és életmódjának felmérése, illetve a kapott eredmények és a magyar populációs átlag közti eltérések leírása volt.

Módszer: Az “Európai lakossági egészségfelmérés kérdőív” (ELEF2019) átdolgozott változatát használtuk egy keresztmetszeti vizsgálathoz 2022-ben. A székesfehérvári háziorvosok közül (n=52) randomizációval választottunk 20 főt, akik közül 17-en vállalták a részvételt. A kérdőíveket személyes interjú formájában vettük fel a háziorvosoktól, míg a magyar populációt reprezentáló adatbázist az ELEF2019-es vizsgálat adta. Vizsgáltuk a krónikus betegségek előfordulását, a táplálkozási szokásokat és az egészségügyi ellátórendszer használatával kapcsolatos szokásokat; összesen 213 indikátort. Logisztikus regressziós modellt alkalmazva, korra, nemre, lakóhelyre és képzettségre korrigált esélyhányadosokat (EH) számítottunk a megfelelő 95 százalékos megbízhatósági tartományokkal (95%MT).

Eredmény: A résztvevő háziorvosok átlagos életkora 60,9 év volt. Közülük 8 volt nő. Kevés végponton volt szignifikáns különbség a székesfehérvári háziorvosok és az illesztett hazai populáció átlagai közt. De a háziorvosok kisebb arányban kerestek fel orvost a saját érdekükben, mint az tlagpopuláció (EH=2,89; 95%MT: 1,03-8,08), és nagyobb arányban kaptak influenza elleni védőoltást (EH=0,24; 95%MT: 0,08-0,77). A háziorvosok körében gyakoribb volt a hiperkoleszterinémia (EH=0,17; 95%MT: 0,06-0,47), de ritkábban fordult elő hiányos fogazat (EH=0,16; 95%MT: 0,05-0,48).

Konklúzió: A székesfehérvári családorvosok egészsége és életmódja összességében nem tér el jelentősen a hazai populációs átlagtól a vizsgált végpontokon. A háziorvosok gyakoribb hiperkoleszterinémiája és ritkább orvoshoz fordulásuk mögött vélhetően az öndiagnózis és az önkezelés áll.