A globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatására fokozódnak egyes szélsőséges éghajlati elemek, melyek fokozott stresszhatást jelentenek a hazai viszonyokhoz akklimatizálódott növényfajokra, ami a biomassza csökkenésében, s végeredményben terméskiesésben nyilvánul meg, éppen ezért felértékelődtek a különböző stressz-toleranciával rendelkező fajták és hibridek a gazdálkodók között. A nemesítés során például (főleg tavaszi kultúrák esetén) a szárazság-tolerancia kulcsfontosságú. A vizsgált tápelemek, a kén (S) és a szilícium (Si) a hazai és nemzetközi kutatások során a biotikus és abiotikus stresszhatás mérséklése terén már bizonyított, ámbár akadnak még ellentmondások, főleg a szilícium kapcsán, hisz ennek a mikroelemnek a behatóbb vizsgálata az elmúlt évtizedekben kezdődött. Mindemellett vizsgáltuk a haza nemesítésű őszi zab fajták fiziológiai paramétereit és produktivitását a tenyészidőszak folyamán. Több tanulmányban olvashatjuk, hogy az őszi zab – amikor a téli időjárás során jelentős kifagyással nem kell számolnunk – termésátlaga kedvezőbb, mint a tavaszi zabé, Magyarországon viszont inkább ez utóbbit termesztjük szélesebb körben. Az egyre enyhébb teleknek köszönhetően egyes területeken már az őszi zab is biztonsággal termeszthető, ráadásul hamarabb is kerül betakarításra, így kevésbé van rá hatással a nyári aszályos időszak. Nagy lehetőségek rejlenének az őszi zab Alföldi klímához adaptálásában.