Sztochasztikus dominancia és alkalmazása piaci modellekben

Abstract

Ebben a diplomamunkában néhány sztochasztikus dominancia fogalmat és ezek alkalmazását mutatom be. Ha egy befektető pénzét értékpapí­rokban kívánja kamatoztatni, saját maga által kialakí­tott rangsorba helyezve, azaz egyéni hasznosságfüggvénnyel bí­rva, megpróbál olyan részvénykombinációkat kiválasztani, amely számára a legelőnyösebb, esetenként azt, amely a legtöbb pénzt hozza várhatóan. A sztochasztikus dominanciák lehetséges rendezések ezen részvénykombinációk között, de sajnos nem teljesek. A diplomamunka első részei felölelik az első, másod és az általánosí­tott n-ed rendű sztochasztikus dominancia fogalmának bemutatását, jellemzését. Példákon keresztül mutatja meg a rendezés tulajdonságait. Előbb olyan részvények közötti viszonyt ismertetek, amelyek hozamai független valószí­nűségi változókkal realizálhatók, majd az erős dominanciákat alkalmazva egymástól nem feltétlenül független valószí­nűségi változók közötti domináns viszonyt is bemutatok. Az utolsó három fejezetben a rendezés egy lehetséges alkalmazását mutatom meg. Sok esetben a sztohasztikus dominancia nem elég ahhoz, hogy a piacon ezen preferenciarendezés és a piac kereslete között egyértelmű összefüggéseket találjunk. A hatodik fejezetben példát ismertetek arra, hogy létezik olyan piaci helyzet, hogy a befektető a preferenciarendezésnek ellentmondva az (SSD értelemben) kockázatosabb részvénypapírba fektet be. A nyolcadik fejezet mutatja meg azt a plusz feltételt, amellyel a sztochasztikus rendezés egyértelmű piac-kereslet viszonyt határoz meg.